Elválni másképp is lehet!

Fotó: gettyimages.com

Két ember különválása egy lelki folyamat, így a bontóper jóval túlmutat magának a jogi procedúrának a keretén. Ha Önnek már megfordult a fejében a válás gondolata, de még nem szánta el magát véglegesen, nem csak ügyvédnél tájékozódhat arról, hogy mire számíthat bontóper esetén, hanem a közvetítői eljárást (mediációt) is igénybe veheti.

Ha a mediáció során sikerül tisztázni, hogy mi vezetett a családi konfliktushoz, sokszor kiderül, hogy van még remény a kapcsolat helyreállítására. Szakember segítségével az egymástól elhidegült párok ismét közel kerülhetnek egymáshoz, ha sikerül feltárni a krízis okait, és új alapokra helyezni a kapcsolatot. Aki valóban változtatni szeretne, és a megoldást keresi, az számos segítő módszer közül tud választani. Segíthet a párkapcsolati mediáció, a családterápia, az egyéni életvezetési tanácsadás (coaching), vagy – hogy tudat alatt ható módszereket is soroljak – a kineziológia, vagy a családállítás.

A válás egy lelki folyamat is

Természetesen vannak olyan esetek, amikor a válás elkerülhetetlennek látszik, mert a felek kapcsolata végérvényesen megromlott. A tapasztalatok szerint ilyenkor sem nem lehet elválasztani a válópert az érzelmektől. Ha gyermekek is vannak, még nagyobb jelentősége van annak, hogy a szülők hogyan élik meg, és hogyan bonyolítják le a válást, hiszen a családi egység felbomlása a szülők és a gyermekek számára egyaránt fájdalmas.

Ilyenkor a szülő akkor teszi a legtöbbet önmagáért és a gyermekeiért, ha – amennyire csak lehetséges – feldolgozza sérelmeit, és együttműködik a volt párjával annak érdekében, hogy békésen válhassanak szét útjaik.

Ha a szülők megegyeznek a legfontosabb kérdésekben (gyermekelhelyezés és –tartás, kapcsolattartás, a közös lakás használata), a válás sokkal gyorsabban lezajlik, és érzelmileg kevésbé megterhelő.

Egy jól megfogalmazott egyezség a szülők későbbi jó együttműködésének az alapja, s így a közös gyermek(ek) érdekét maximálisan szolgálja.

Mi az a tényállásos bontás?

Ha csak az egyik házasfél akar válni, vagy ha a felek nem tudnak megegyezni a fent megjelölt kérdésekben, akkor a bíróság az egyik fél kérelmére (ún. “tényállásos bontással”) bontja fel a házasságot. A per során a bíróság részletesen feltárja a házasság megromlásához vezető okokat, végezetül pedig dönt arról, hogy a gyermek melyik szülőnél kerüljön elhelyezésre, a különélő szülő mikor és hogyan láthatja, milyen összegű gyermektartást kell fizetnie; továbbá a közös vagyont is megosztja. Sajnos a per évekig elhúzódhat, így érzelmileg, anyagilag, és idegileg is megterhelő lehet a válófélben lévő szülők, és környezetük, mindenekelőtt persze gyermekeik számára.

Az “ideális állapot”: válás közös megegyezéssel

A házasság megromlásához vezető okok feltárása akkor mellőzhető, ha a házasság felbontását mindketten kérik, és a törvény által előírt kérdésekben megegyeztek. Ilyenkor a bíróság a házastársak egyező akaratnyilvánítása alapján (ún. “megegyezésen alapuló bontással”) bonthatja fel a házasságot (az egyező akaratnyilvánításból következtet arra, hogy a házasság már teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.) Erre akár már két tárgyalást követően sor kerülhet, és – amennyiben az a gyermek érdekeinek megfelel – a bíróság jóváhagyja a felek egyezségét.

A válófélben lévő pár ügyvéd segítségével foglalhatja előzetesen írásba a megállapodást, amelyet a keresetlevéllel egyidejűleg, vagy legkésőbb az első tárgyalásig nyújtanak be a bíróság részére.

Természetesen bármelyik típusú bontóper átfordulhat a másikba: lehet, hogy kezdetben úgy tűnt, hogy a felek meg tudnak egyezni, később azonban elmérgesedik a viszony, így mégiscsak szükségessé válik a tényállás részletes feltárása – vagy éppen fordítva, egy „problémás” válás során a felek mégiscsak meg tudnak egyezni a legfontosabb kérdésekben, ilyenkor a bíróságnak nem kell határoznia, hanem jóváhagyhatja azt, amiben a felek megállapodtak. (A jóváhagyott egyezség a bírói ítélettel azonos hatályú.)

Miben kell megegyezni?

Fontos, hogy a szülők képesek legyenek feldolgozni a válás miatt érzett csalódottságot, veszteségérzetet, a fájdalmat, és a haragot, hiszen ez vezethet ahhoz a belátáshoz, hogy mindkettőjük, és közös gyermekük érdekét is az szolgálja, ha egy évekig elhúzódó válóper helyett maguk döntenek – közösen – arról, hogyan alakul a továbbiakban az életük.

  • A bíróság akkor hagyja jóvá a felek egyezségét, ha a felek megállapodnak a következőkben:
  • a válást követően a gyermek kinél és hol fog lakni,
  • a különélő szülő milyen összegű gyermektartás fizet,
  • a különélő szülő hogyan tarthatja a kapcsolatot a gyermekkel
  • felek hogyan osztják meg egymás között a közös vagyont (ide nem értve az ingatlanon fennálló közös tulajdon megosztását)
  •  házastársi tartásra jogosult-e valamelyik fél,

és amennyiben ez a megállapodás a közös gyermek érdekét szolgálja.

Az egyezség jóváhagyásánál a kiskorú gyermek érdekét a bíróság különös gonddal vizsgálja. Persze egy kisgyermeknek nyilván az szolgálná az érdekét, ha a szülei együtt maradnának. Ha azonban nem sikerül a feleket kibékíteni, a bíróság arra törekszik, hogy a procedúra a lehető legkíméletesebben, és leggyorsabban lefolyjon, és a gyermek számára a lehető legelfogadhatóbb helyzetet eredményezze.

A per során a bíróság személyesen meghallgatja mindkét felet, hogy így szerezzen bizonyosságot a válásra irányuló elhatározásuk önkéntességéről és véglegességéről.

Ha a házastársak bármelyik kötelező kérdésről – akár egyetlenről is – nem tudnak megegyezni, csak tényállásos bontópert lehet lefolytatni.

Válás egy tárgyalással

Az első tárgyalást követően a bíróság felhívja a feleséget és a férjet, hogy kérjék a per folytatását írásban, és az újabb kérelem után is csak 30 nap kötelező várakozási idő után tűzheti ki a második tárgyalást. Ezen már rendszerint kimondják a bontást. Három olyan kivételes eset van, amikor már az első tárgyaláson döntés születhet:

  1. ha a felek között a házassági életközösség legalább 3 éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek, és igazolják azt, hogy a közös gyermek elhelyezését, eltartását a gyermek érdekében rendezték, vagy
  2. ha a házasságból közös kiskorú gyermek nem született, vagy
  3. ha az egyik fél ismeretlen helyen tartózkodik.

Elengedés

A válási folyamatnak akkor van vége, ha nem csak jogilag zártuk le a házasságunkat, hanem a volt párunkat, a régi életünket meggyászoljuk és elengedjük. Gyógyítóan hat, ha képesek vagyunk kölcsönösen elismerni egymás és a házasság meglévő értékeit, megértve és elfogadva azt is, hogy mi vezetett a váláshoz. Lehet, hogy bizonyos viselkedésmódok visszatérően, akár generációkon át ismétlődnek, kudarcokat generálva életünkben, családunkban? Ha felismerjük ezeket a forgatókönyveket, a következő kapcsolatunkban már elkerülhetjük a régi minták ismétlődését.

Ha tájékozódni szeretne a bontóper folyamatáról, jogi kérdésekről, a mediáció mibenlétéről és lehetőségeiről www.ugyvedmediator.hu oldalra, vagy hívjon a 30/ 98 97 662 telefonszámon.

Dr. Frei Anita
ügyvéd, mediátor