Bébik, kicsik és nagyok

Beszéljünk a kicsikhez – a kezdetektől!

Fotó: gettyimages.com

Nem mindegy, hogy mennyit beszélünk a nem beszélő apróságokkal, mert nagyon fontos a beszéd elsajátítása szempontjából, hogy a kicsit beszélő, beszédes, vagy néma környezet veszi e körül. Sokszor szembesülök azzal, hogy a felnőtt világ majdhogynem természetesnek veszik azt, hogy a félév alatti gyermekkel felesleges beszélni, mert még nem érti, nem érdekli. Ezt a téves elképzelést szeretném megcáfolni .

A kisgyermekek a nyelvre és különösen az anyanyelvre kiválóan hangolt műszerekkel jönnek a világra. A két hetes picinyek már kifejezetten előnyben részesítik az emberi hangot a többi hanghoz, zajhoz képest, arról nem is beszélve, hogy már életük első napjaiban a hangforrás felé fordítják fejüket. Nyilván nem véletlen ez a kapaszkodó figyelem a kicsik részéről, hiszen tudjuk, mindannyian tapasztaljuk, hogy az anyanyelvre nem mi tanítjuk meg a kicsiket, hanem bizony ők maguk tanulják azt meg. Ehhez a nem csekély teljesítményhez van szükség a korai, kivételes beszédfigyelemre, amely az egészséges kisgyerekeknél ,látszólag minden külső segítség nélkül kialakul.

Már az egy hetes bébi meglepően sokat ért

Sokan, sokféleképpen próbáltak választ kapni arra a kérdésre, hogy mikor tudja az emberi hangokat megkülönböztetni a kicsi, vagy éppen mikortól ismeri fel a szülei hangját. Meglepően korán, már néhány hetesen egy erre a célra kifejlesztett speciális cumi segítségével, amely a gyermek normál szopási tempóját képes megállapítani próbálták megfigyelni, hogyan reagál a gyerek az emberi hangokra. Az első hallott szótag alkalmával a gyermek szaporábban szopik, majd a hangok, szótagok ismétlésekor a szopás tempójának változásából arra következtettek kutatók, hogy az egy hónapos csecsemő már az egyforma és a különböző hangokat, rövid hangsorokat képes megkülönböztetni. Ami még meglepőbb, hogy a csupán zöngésségében eltérő hangpárokat is kiválóan megkülönböztetik , így például a ba- pa hangsorokat, ami igen kifinomult képességről tesz tanúbizonyságot.

Született képesség a beszéd megértése?

Ennek nyomán a kutatók azt feltételezik, hogy a kisgyermekek valamilyen előre programozott képességgel születnek amely képessé teszi őket a beszédhangok megkülönböztetésére, a beszéd akusztikájának érzékelésére.

Beszélj hozzá!

Csodálatos tempóban hangolódnak rá az anyanyelvre a kicsik, és bár nem értik, de hihetetlenül érzik azt.Ezért fontos, hogy ösztöneinkre hallgatva beszéljünk hozzá, érzékei had csiszolódjanak a nyelvel kapcsolatban. Az édesanyák ennek kiváló tudói, hiszen már a születés előtt beszélnek a kicsikhez, utána is meglepően sokat és alkalomhoz illően. lehet kérdésekkel bombázni a figyelő, vagy éppen büfiző babát, mert mindez a későbbi társalgás alapját adják. Az anyai nyelvben megfigyelhető, hogy a gyermek reakciójára válaszoló anya szünetet tart, mintha várná gyermeke válaszát. majd ezután mondja el következő mondatát. A mosoly megjelenésével a gyermek kiváló eszköz birtokosává válik, hiszen a mosolya felér egy érzelemteli válasszal, amely az anyának lehetőséget ad a folytatásra, és az egyre árnyaltabb beszédre, amelyet a gyermek felé intéz.Fél éves kor után, pedig a kisgyerek mozdulatai, figyelme arra késztetik az anyát, hogy a világ tárgyait, eseményeit magyarázza neki. Aztán a mutogatás új jel a gyermek és anya között.

Mire a gyermek valóban megszólal, már rengeteg mindent tud a kommunikációról, a gyakorlatban is.

Gáll Edina
logopédus

Exit mobile version