A lisztérzékenység tüneteit már az ókorban is ismerték, azonban a betegség oka csak a múlt század közepén vált ismertté. Az elmúlt 10 évben jelentősen megszaporodott a betegek száma, ma már minden századik ember lisztérzékenységben szenved. A betegek számának a megszaporodása az orvostudomány fejlődésének és a diagnosztikus tevékenység javulásának is köszönhető.
A lisztérzékenységet a búzában, zabban, árpában és a rozsban levő sikér- a glutén- egyik fehérje komponense, a gliadin okozza.
A lisztérzékenység tünetei
A betegség súlyos klasszikus tüneteit szerencsére már ritkán észlejük, azonban már kis apró jelek is felvetik a lisztérzékenység lehetőségét.
A has puffadása, hasmenés, előredomborodó has, vékony végtagok, jelentős súlyfejlődési elmaradás egyértelműen valamilyen felszívódási zavarra, lisztérzékenységre utal. Gyakran előfordul, hogy a Janus arcú betegség csak egyik arcát mutatja és így a tünetek kezdetétől évek telhetnek el – sokszor felnőtt korban derül ki-, amíg sikerül a lisztérzékenységet diagnosztizálni.
Elhúzódó vashiány, hajhullás, köröm töredezése, csontritkulás, fogzománc hibák, hólyagos bőrbetegségek, ízületi panaszok esetén bélrendszeri tünetek nélkül is gondolni kell lisztérzékenységre. Egyre gyakoribbak az atípusos lisztérzékeny esetek.
Hogyan diagnosztizálható a betegség?
A vérben a glutén érzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki. Jelenleg az antiendomysium antitest és a szöveti transzglutamináz elleni antitest kimutatását végzik. Ezeket a vizsgálatokat csak szűrő vizsgálatra, vagy a betegség nyomon követésére szabad használni. A betegséget csak vékonybél biopszia alapján szabad diagnosztizálni, hiszen a diagnózis felállítása után az egész életre szóló gluténmentes diétát kell tartani. Nagyon fontos, hogy a betegség gyanúja esetén, vagy pozitív szűrővizsgálati lelet alapján nem szabad a diétát elkezdeni, mert lehetetlenné teheti a végleges diagnózist.
Hogyan előzhető meg a betegség?
Korábban azt javasoltuk a kismamáknak, hogy 6 hónapos korig szoptassanak és lehetőleg semmilyen egyéb táplálékot ne adjanak a kisbabának. A lisztes tartalmú ételeket, a főzelék liszttel való sűrítését 6-8 hónapos korban kezdjék bevezetni.
Számos nemzetközi tanulmány alapján a gyermekek táplálkozásával foglakozó európai szervezet javaslatára a magyar Egészségügyi Minisztérium új állásfoglalást adott ki a liszt bevezetésével kapcsolatban.
A szopós gyermekek már betöltött 5. hónapos korban a szopás fenntartása mellett mindenképpen kapjanak napi 1-2 darab lisztet tartalmazó kekszet. Azoknál a babáknál, akik nemcsak szopnak, már 4-5 hónapos korban bevezethető a keksz a baba étrendjébe. Egyértelműen beigazolódott, hogy a lisztnek a 7. hónapos kor utáni bevezetése növeli a lisztérzékenység kialakulásának a kockázatát.
Bélrendszerre kiterjedő tünetek
- Haspuffadás
- Hasmenés
- Zsíros széklet
Egyéb szerveket érintő tünetek
- Növekedési elmaradás
- Soványság
- Vashiányos vérszegénység
- Köröm töredezettség
- Ízületi panaszok
- Cukorbetegség
- Pajzsmirigy betegség
- Csontritkulás
- Fogzománc eltérés
- Felnőtt korban gyakori vetélés
- Könyök és térd körül krónikus hólyagos bőrelváltozások
Dr. Tausz István
házi gyermekorvos
