Náthás időszak

Itt az ősz, hűl az idő, kezdődik a megfázás és a nátha szezonja. Sokszor hallunk aggódó anyukákat, amint figyelmeztetik gyerekeiket „öltözz melegen, mert különben megfázol”, de igazuk van-e?

Okok

Mai tudásunk szerint a megfázás és nátha oka nem a hideg levegő, hanem éppen ellenkezőleg, az, hogy kevesebbet vagyunk a szabadban, és így a kórokozók a zárt környezetben könnyen terjednek emberről emberre. A lehűlés, allergia, fáradság, stressz viszont könnyebbé teszi, hogy a vírusok támadásba lendüljenek, könnyebben megbetegszünk. Segíti a vírusok terjedését a száraz levegő is, amely miatt a nyálkahártyák is kiszáradnak, amely a kórokozók megtelepedését segíti. Bár a nátha, a megfázás enyhe lefolyású betegség, de az iskolai, óvodai és munkahelyi hiányzások legjelentősebb oka mert meglehetősen ragályos. Sokan nem tudják, hogy nem annyira köhögés, tüsszögés, hanem sokkal inkább a kézre tapadt vírusok révén kaphatjuk el. A vírusok a kilincsen, járművek fogódzóin, használati tárgyakon találhatók, ezeket megfogva majd orrunkat, szánkat érintve kerül szervezetünkbe a kórokozó.

A betegség tüneteiért több száz különféle vírus lehet felelős, ezért nem szerezhetünk a nátha ellen védettséget. A nátha leggyakoribb kórokozója valamelyik rhinovírus, ez a vírus felel a megbetegedések mintegy feléért, de számos egyéb vírus, pl. a parainfluenza, adenovirus, respiratory syncytial virus (RSV) is kiválthatja a jellegzetes tüneteket. A vírus megtelepszik az orr vagy torok nyálkahártyáján, és ha szervezetünk még nem találkozott ugyanezzel a vírussal, nem rendelkezik immunitással ellene, akkor fellép a gyulladás és az ennek megfelelő tünetek.

A náthát évente többször is (a kisgyerekek akár évente tízszer is) megkaphatjuk. A kisgyerekek gyakori megfázásának oka, hogy immunrendszerük még nem teljes erővel működik, hogy a bölcsődében, óvodában zárt környezetben könnyebben megfertőződnek beteg társaiktól, és persze a terjedéshez szükséges körülmények (kézmosás!) is ideálisak. A fiatal felnőttek (szülők) is gyakrabban betegszenek meg, hiszen gyerekeik hazahozzák a fertőzést. Nátha miatt általában nem szükséges orvoshoz fordulni, csak nagyon fiatal kisbabák megbetegedése vagy szövődmények fellépése esetén.

Tünetek

Már néhány nappal a valódi tünetek megjelenése előtt fáradság, tüsszögés, a torokban, orrban égő érzés jelentkezhet, majd fellép a torokfájás, amely 1-2 napig tart. Ez után, vagy ezzel párhuzamosan kezdődik az orrfolyás, orrdugulás, majd száraz, ugató köhögés, amely rendszerint a negyedik ötödik napon lép fel, és hosszabb ideig, gyerekeknél 2-3 hétig is eltarthat. Magas lázzal nem jár, de hőemelkedés előfordulhat. Jellemző, hogy az orrváladék világos, folyékony, amely később tapadósabbá válhat. Ha sárgás, gennyes jellegű, az bakteriális felülfertőzésre utalhat, amely sajnos könnyen előfordulhat, mert a vírusinfekció érzékenyebbé teheti a szervezetet más fertőzések megjelenésére is.

Elkülönítés más betegségektől

Az influenza tünetei sokban megegyeznek a nátha tüneteivel, de a betegség súlyosabb lefolyású. Általában magas lázzal jár, fejfájás, izomfájdalmak, száraz köhögés, levertség és gyöngeség jellemzi. Torokfájás ritka, és csak az esetek 30-50%-ban jelenik meg orrfolyás, orrdugulás.

A náthához hasonló tüneteket okozhat allergia, szénanátha is, de erre a torokfájás nem jellemző, viszont könnyezés, szemviszketés, tüsszögés előtérben állhat. A szénanátha tünetei hosszabb ideig tartanak, szemben a megfázás általában egy hetes lefolyásával.

Kezelés

A nátha nem gyógyítható, szerencsére azonban néhány nap alatt spontán gyógyul. Mit tehetünk a megfázás tüneteinek enyhítésére?

  • Ágynyugalom nem szükséges, de ne küldjük a gyereket iskolába, óvodába. Gondoskodjunk róla, hogy a gyerek sokat igyon, párásítsuk a levegőt, kisgyerekeknél orrszívóval megpróbálhatjuk a váladék eltávolítását. A tünetek enyhítésére orrcseppek és spray-k is alkalmasak, a láz-, gyulladás- és fájdalomcsillapítók mellett. Kisgyerekeknek (6 év alatt) soha se adjunk azonban érszűkítőket (orvosi néven szimpatikomimetikumokat) tartalmazó felnőtteknek szánt készítményeket, csak kisgyerekeknek valókat, amelyek általában fiziológiás sót tartalmaznak. Ha nagyobb gyereknek mégis ilyet tartalmazót adunk, akkor is csak a gyerekkészítményt alkalmazzuk, és soha ne használjuk 3-4 napnál tovább.
  • Tilos gyerekeknek (14 év alatt) aszprint adni, mert ez a szer a csak gyerekekben előforduló, ritka, de nagyon súlyos betegséget, a máj és agykárosodással járó Reye szindrómát okozhatja.
  • A láz- fájdalomcsillapítók közül a paracetamolt és ibuprofent tartalmazók viszont minden korosztálynak adhatók, de figyeljünk arra, hogy ne adagoljuk túl őket, hiszen az azonos hatóanyagot tartalmazók számos néven vannak forgalomban.
  • A köhögéscsillapítók alkalmazása nem javasolt két éves kor alatt, és e felett is kérdéses hatásosságuk. A köhögéscsillapítók egyébként csak száraz köhögés csillapítására használandók, az esetleg fellépő nedves köhögést ne csillapítsuk, hiszen a cél éppen a hörgőkben levő váladéktól való megszabadulás a köhögés révén.
  • A nyákoldók hatásossága kérdéses, és a C-vitaminról sem bizonyított, hogy gyorsítja a felgyógyulást.
  • Antibiotikumok a vírusos betegségek, így a nátha kezelésére sem alkalmasak, csak szövődmények esetén, orvosi javaslatra adjuk ezeket.

Megelőzés

Sajnos a közösségbe járó gyerekeknél a megfázást nehéz megelőzni. Néhány szabályt azonban érdemes figyelembe venni. Fontos megtanítani őket arra, hogy gyakran és alaposan mossanak kezet. Tanítsuk meg őket arra is, hogy mindig zsebkendőbe köhögjenek, tüsszögjenek, és ha ez nincs kéznél, akkor legalább forduljanak el. Az immunerősítő szerek, vitaminok, nyomelemek, gyógynövények hatásossága kétséges, és a nátha ellen védőoltással sem rendelkezünk. Néhány probiotikumról viszont feltételezik, hogy képesek a fertőzések egy részét megelőzni, ezeket meg lehet próbálni.

Dr. Kardos Gabriella

gyermekorvos