Lelki egészség kicsiknek és nagyoknak

Fotó: gettyimages.com

Manapság nagyon divatos az egészségről beszélgetni. Mindenki figyel – vagy legalábbis nagyon sokan-, hogy megfelelő ételt fogyasszon, alternatív élelmiszereket vásároljon, sportoljon, ne vigyen felesleges káros anyagokat a szervezetébe, ne kelljen gyógyszert szedni, hanem természetes anyagokkal gyógyulni.

És ezek tényleg jó dolgok, főleg, ha nem esnek végletekbe: a sportosságból nem lesz túlzott megfelelési vágy a minél extrémebb, minél nehezebb edzésterv megvalósítására, vagy a káros anyagok elkerüléséből túlzott félelem a nem bio, nem teljesen ellenőrzött étel kapcsán. Sok figyelem vetül ezekre, és sokan beszélgetünk a testünk egészségéről, még akkor is, ha kevesebb energia jut a megvalósításra. De mennyit gondolkodunk azon, hogy hogyan lehet a mentálhigiénénket, a lelki, pszichés egészségünket fejleszteni, fenntartani? Vagy egyáltalán észre vesszük-e, ha valami gond van a mentálhigiénékkel? Mert a gyakorlatban azt kell látnunk, hogy nagyon is kihat nemcsak a jól-létünkre, hanem kapcsolatainkra, teljesítményünkre, hangulatunkra is.

Mi is az a mentálhigiéné?

Olyan tényezőkre kell figyelni ehhez, ami a belső világunkkal, személyiségünkkel, lelki állapotunkkal kapcsolatos. A mindennapi élet során mindenkit ér valamennyi bosszúság, stressz. Mindenkinek kell problémákat megoldani, konfliktusokat kezelni. Lehet ez munkahelyi helyzet, mikor időre kell leadni valamit, vagy egyszerűen az utcán valaki belénk szalad, vagy otthon a gyermekünk nagyon nyűgös, vagy csak levert valamit és már megint fel kell mosni…mindegy, hogy milyen feszültség az, ami számunkra nehéz, de észre kell venni, hogy kiegyensúlyozottságunk, boldogságérzésünk lankadni kezd, mint ahogy a testünk is lankadni kezd, ha éhes, szomjas, fáradt.

Fotó: gettyimages.com

A lelki fáradtság jelei

A mentális, lelki fáradságunk inkább abban nyilvánul meg – a kiábrándultság, lelki fáradtság, elkeseredettség érzésén túl -, hogy még nehezebben vesszük az akadályokat, és még feszültebbek leszünk, könnyebben ki tudnak hozni a sodrunkból, vagy nincs kedvünk más emberekkel, gyerekeinkkel időt tölteni. Ilyenkor képesek vagyunk elveszíteni az érdeklődésünket, motivációnkat, érzékenységünket más emberek iránt. A felszínen elképzelhető, hogy azt a látszatot tudjuk tartani, hogy törődünk más emberekkel, de belül úgy érezzük, hogy ehhez nagy erőfeszítés kell, nem megy úgy, mint régen, és különben is borzasztó terhes másokkal foglalkozni, még ha szeretnénk is.

Persze a mentálihigiénénk állapota sokféle lehet, és a jó-rossz végleteken túl széles skálán mozog, de érdemes napi szinten figyelni, hogy éppen hogyan is állunk.

Legyen “rendben” a szülő is

A megfelelő testi-lelki fejlődéshez, érzelmi biztonsághoz a gyerekeknek kiegyensúlyozott szülőkre van szükségük. Persze ingadozik a hangulatunk, lelki egészségünk, ugyanúgy, ahogy a fáradságunk, éhségünk is. De észre kell venniük, mikor van szükségük töltekezésre. Ha csökken a kiegyensúlyozottság, lelki jól-lét, akkor egyre kevésbé tudják megadni gyermekeiknek azt az örömöt, támaszt, amit egyébként tényleg szeretnének nekik biztosítani. Ilyenkor a saját igényeiket is bele kell venni a napi teendőkbe, még akkor is, ha ideiglenesen ez még egy kicsit eltávolítja önöket gyermeküktől. Viszont leeresztve, frusztráltan maximum mellettük tudnak lenni, de nem velük. Érzelmileg felkészülve viszont a kevesebb idő is minőségi lehet. Ezért is fontos a saját lelki állapotukkal, belső egyensúlyukkal foglalkozni, bármi is az, amivel ezt tölteni tudják. Ráadásul ezzel példát mutatnak arra, hogyan tudják majd ők is figyelembe venni saját lelki állapotukat, feltöltöttségüket, mentálhigiénéjüket a hétköznapi életben.

A gyermekek mentálhigiénéje

Egyrészt fontos már gyermekként megtapasztalniuk, hogy nem csak a testi egészségünk lehet az, ami befolyásolja hogylétünket, harmóniánkat. Ebben – ahogy már volt szó róla – az is jelentős befolyásoló tényező, hogy Önök mit közvetítenek.

  • érzelmi biztonság

Másrészt már ekkor lehet figyelni rá, hogy mik azok a területek, amikben ha a gyerekek támaszkodhatnak a körülöttük levőkre, akkor lelki kiegyensúlyozottságuk biztosabb lesz. Természetesen ide tartozik a szülőkkel, gondozókkal való kapcsolat. Persze fontos, hogy legyen mit enni, legyenek megfelelő eszközök, játékok a környezetükben és jól tanuljon, de a mentálhigiénéhez sokkal egyszerűbb dolgok tartoznak. Ilyen a biztonságérzet megteremtése: a szülő nem csak fizikailag biztosítja, hogy gyermeke biztonságot éljen át, hanem félelmeiben, akár irreális gondolataiban is mellettük tudnak lenni. A szülő érzelmi támaszt nyújt, amiben persze a valóságot is visszaadja, ha éppen nem reális a félelem, de mégis mellette marad, mikor a gyermeknek ez a valóság -pl.: egy éjszakai felriadásnál a szörny.

  • az érzések megélése, kezelése – biztonságban

A mentális állapotok megértésében sokat segít, ha a szülőkkel, és másokkal is tud beszélgetni a gyerek, és érzelmeket, indulatokat kifejezhet, megélhet, és szép lassan megtanulhat kezelni. Felnőttként is fontos, hogy a feszültségek, indulatok kifejezésre jussanak egy feldolgozott formában -jó esetben. Erre gyermekként már rátanulhat, és az aktuális érzelmi állapota is érthetőbb, egészségesebb lesz: “most azért érzem ezt, mert mérges vagyok, mert a suliban a kisfiú kiabált velem, és most én is haragszom rá”. Majd ebben a szülő segítségével eljuthat oda, hogy kiáll magáért, ha kell, de nem érzi folyamatosan feszültnek magát miatta.

  • közös élmények

A szülőkkel való tartalmas együttlét, mikor töltekeznek, jól érzik magukat (játék, kirándulás, közös élmények) építik az érzelmi kötődést, és így biztonságosabb érzés lesz számukra megnyílni, bátrabban tudják az érzelmi állapotaikat megélni, megismerni, és a kellemes élményeken keresztül nem csak kapcsolataik, intellektusuk fejlődik, hanem érzelmi intellektusuk is, hogy felnőttként is teljes emberként, kiegyensúlyozott személyként küzdjenek meg a hétköznapi konfliktusokkal.

Standovár Sára
pszichológus