Az immunrendszer sejtek, szövetek és szervek összetett rendszere, mely a szervezetet kórokozók, idegen anyagok, vagy akár a szervezetben kialakuló daganatok ellen védi. Csökkent, vagy hibás működése súlyos betegségeket (immunhiányos állapotok, autoimmun betegségek, allergia) okoz. Az immunrendszer részben „készen áll” a szervezet megvédésére, részben különböző ingerekre aktiválódik, immunválasz keletkezik.
Az immunrendszer alapja a nyirokrendszer. A nyirokszervek a szervezet minden részében megtalálhatók, ide tartoznak a pl. nyirokcsomók, a csecsemőmirigy, a lép és a csontvelő, de hatalmas nyirokszerv pl. a bélrendszer is. A nyirokszervek a lymphocyták lelőhelyei, ezek az immunrendszer legfontosabb sejtjei.
A lymphocyták a többi, a vérben előforduló sejttípushoz hasonlóan a csontvelőben termelődnek, és onnan vándorolnak a csecsemőmirigybe (latinul thymus), ahol a sejtes immunitásért felelős T sejtekké érnek, illetve másik részük B sejtekké majd plazmasejtekké alakul, ezek a humorális immunitásért, az antitestek termeléséért felelősek. A lymphocyták a vérben illetve a nyirokerekben állandó mozgásban vannak, és felismerik a szervezetbe kerülő idegen anyagokat.
Születéskor, amikor a szervezet még steril, csak kevés lymphocyta rendelkezik az „ ellenség” felismerésének képességével, ahogy azonban valamilyen inger éri a szervezetet néhány az un. „naiv” lymphocyták közül ezt felismeri, a különböző sejtek megkezdik az egymással való kommunikációt, a a sejtek osztódásnak indulnak, a T sejtek megtámadják a kórokozót, a B sejtek megkezdik a kórokozó elleni ellenanyagok termelését. A sikeres akció után az immunsejtek nyugalomra térnek, de megőrzik az információt, ami azt jelenti, hogy ha újra ugyanaz az inger éri a szervezetet, az sokkal gyorsabb reakcióra képes.
Az idegen anyagok elpusztításában azonban nem csak a lymphocyták, hanem más sejttípusok is jeleskednek, ilyenek a granulocyták, monocyták, macrofágok, összefoglaló néven falósejtek. Nem lenne teljes az immunitás a különböző fehérjék, hormonok, cytokinek nélkül. Ezeket különböző sejtek termelik, és részben direkt hatnak, részben a sejtek egymás közötti kommunikációjáért felelősek.
Nézzük kissé részletesebben. Az immunrendszer legfontosabb alapelemei a B sejtek. E sejtek nagyon specifikusak, minden idegen anyagra, kórokozóra csak egyesek reagálnak közülük. A szervezetbe bekerülő idegen anyag, pl. egy baktérium egy vagy néhány B sejtet aktivál, ez a sejt osztódásnak indul, majd érik és plazmasejtté alakul, amely aztán a kórokozó, az un. antigén elleni antitestet, egy fehérjét termel. Ezek az antitestek az antigénhez kívülről kapcsolódnak, az körbeveszik, segítik az idegen anyag eljutását a nyirokszervekbe, ahol az ott levő más sejtek segítségével hatástalanítják azt.
A B sejtek termelik a szervezet védelméhez szükséges immunglobulinokat. Az immunglobulinok közül a gammaglobulin, az IgG a legfontosabb. Ez a fehérje a baktériumok elleni védelemben vesz részt. Az IgM szintén ezt a funkciót tölti be, de gyorsabban termelődik, míg az IgA elsősorban a szervezet által termelt folyadékokban található (könny, nyál, bélnedv) és védi a kórokozók által használt „bejáratokat”. Az IgE elsősorban a paraziták elleni védelmet biztosítja, de allergia esetén funkciója inkább ártalmas.
A T sejtek működése még összetettebb. Egyesek közülük csak a többi sejt működését koordinálják, mások a felületükön elhelyezkedő képletek, un. receptorok révén képesek a fertőzött vagy daganatos sejtekhez kapcsolódni, és azokat elpusztítani. Két nagyobb csoportjuk van, az un. helper vagy Th sejtek, melyek elsősorban más T sejteket aktiválnak, a B sejteket antites képzésre serkentik, vagy a falósejteket hívják segítségül. A cytotoxikus T sejtek, rövidítve CTL-k a pl. vírusokkal fertőzött vagy daganatos sejteken levő receptorokhoz kapcsolódnak és elpusztítják azokat. Ahhoz, hogy a CTL-k munkához lássanak, szükség van arra, hogy a szervezet saját sejtjeit megkülönböztető un. MHC molekulák jelen legyenek, mert a cytotoxikus T sejtek csak az ezzel rendelkező, fertőzött vagy daganatos sejteket ismerik fel.
Van a szervezetnek egy olyan sejtrendszere is, az un NK sejtek (natural killer, magyarul természetes ölősejtek), amelyek képesek olyan pl. daganatos sejteket is elpusztítani, amelyek ezeket az MHC molekulákat nem tartalmazzák, pl. elvesztették, vagy, mert nem saját sejtek. Az NK sejtek tehát bármilyen testidegen sejtet képesek felismerni és elpusztítani. Az immunrendszer fontos elemét képezik a vérben előforduló fehérvérsejtek közül a granulocyták és monocyták, vagy a szövetekben előforduló makrofágok.
Legfontosabb feladatuk a szervezetben keletkező „hulladék” eltakarítása, de baj esetén védekező funkciójuk is van pl. a kórokozó „felfalása”, vagy azok prezentálása a többi sejt számára. A különböző szervekben speciális falósejtek un. dendrikus sejtek találhatók, ezek főként az antigén felmutatásában játszanak szerepet.
A sejtek számos kémiai anyagot termelnek, amelyek vagy jelként funkcionálnak az immunrendszer más sejtjei számára, vagy önmagukban is képesek az idegen anyag elpusztítására.
Az immunrendszer különböző sejtjei kémiai anyagok segítségével kommunikálnak egymással, ezeket cytokineknek nevezzük. A cytokinek közé tartoznak többek között az interleukinok és az interferonok vagy pl. az un. chemokinok, amelyek a sérült sejtekből felszabadulva az immunsejteket segítségül hívják a kórokozó elpusztításához.
Egy másik, a vérben előforduló természetes védekező rendszer az un. komplement rendszer. Ez a 25 különböző fehérjéből álló rendszer inaktív formában kering, antigén-antitest kapcsolódás esetén azonban aktiválódik, mégpedig a véralvadási rendszerhez hasonló kaszkád formában, vagyis lépésről lépésre és abban segít, hogy a szervezet az antigén-antitest komplextől megszabaduljon.
Az immunrendszer felépítése, működése rendkívül komplex, finom óraszerkezethez hasonló, amelynek még nem minden titka tárult fel előttünk. Számos betegség oka, vagy kialakulásához hozzájárul az immunrendszer szerzett vagy veleszületett gyengesége, hibája, melyekről a következőkben lesz szó.
