Jó óvodát választottam?

Mire is van szüksége egy kisgyereknek, ahhoz, hogy jól fejlődő egészséges és boldog felnőtté cseperedjen?

Röviden: fogantatásától kezdődő személyes kapcsolatra, jó ételre, tiszta levegőre, testi-lelki biztonságra, érzelmi intimitásra, majd szabad játékra, mesére, éneklésre, mondókázásra, verselésre, a tevékenykedésre (vízzel, festékkel, homokkal és sok más anyaggal), beszédben, cselekvésben olyan jó mintákra, melyeket utánozhat, és szabad helyre mozgásigényének kiélésére. Mindezt 2-3 éves korig legjobban a családban, anyai gondoskodás mellett kapja meg. Később aztán hasznára válhat az olyan gyerekközösség (játszóház, bölcsőde, óvoda), ahol idegen személy felügyelete mellett a fenti lehetőségeket is biztosítani tudják számára.

A legfontosabb: a szabad játék biztosítása

3-6 évesig óvodáskorúnak, a 6-ig évtől iskoláskorúnak tekintjük a gyerekeket. Az óvoda nevelő-oktató intézet. Feladata hogy az óvodáskorú gyermek fejlődésének optimális körülményeit gyermekközösségben biztosítsa. Azt, hogy a gyereknek legyen lehetősége, a kreatív, a szabad játékra, mert ebben az életkorban ez a legfejlesztőbb hatású. Hallgathasson mindennap mesét, mert a vele való beszélgetés mellett ez az anyanyelvi fejlesztés legjobb módja. És az anyanyelvi fejlettség adja a gondolkodás fejlődésének lehetőségét. És mindez mellett sok és erőteljes mozgás lehetőséghez jusson – mégpedig a szabad levegőn-, mert az óvodások agya (a legoxigénigényesebb szervünk), lényegében felnőttkori méretű, tüdejük hörgőcskéik felszíne viszont csak egyötöde a felnőttének. Ahhoz, hogy biztosítva legyen a fejlődésben levő központi idegrendszerük oxigén szükséglete még napi 4-5 órát kell szabad levegőn futkározniuk és kiabálniuk.

  • Kiscsoportban még kötetlen játékos tevékenység folyik.
  • Középső csoportban már programozott kötött időtöltés, játékos oktatás zajlik.
  • A nagycsoportban pedig, heti és napi órarendszerű foglalkozásokat tartanak.

Az óvodás évek alatt a kisgyerek elsajátítja a szociális környezetbe való beilleszkedés szabályait, lehiggad a mindég robbanásra kész impulzív érzelemvilága és türelmesebb, jobban odafigyelő harmonikusabb személyiségű, érett kisiskolássá válik.

Milyen a jó óvoda?

Nem olyan, ahol extra foglalkozásokkal, iskolára való felkészítéssel csábítanak, hanem olyan gyerekszerető közeg, ahol megfelelő érzelmi biztonságot adnak a kicsiknek, ahol a fejlődéséhez szükséges megfelelő környezet áll rendelkezésre. Ideális esetben az óvoda rendelkezik udvarral, tágas szobákkal, gondosan kiválasztott óvodapedagógusokkal, kis létszámú csoportokban folyik a színvonalas nevelőmunka és napi 3-4 minőségi étkezést biztosítanak. A jó óvó néni nem csak tapasztalt és jól képzett, hanem kedves is, szeretni való, szeretni tudó, és tisztában van azzal, hogy kapcsolata a gyerekekkel életre szóló jelentőséggel bír. A jó óvó néni figyelemmel van a csoport minden tagjára, közbeavatkozik, ha zavarják egymás tevékenységét, és akkor is, ha vigasztalásra vagy segítségre szorulnak. A szülőnek meg kell bizonyosodnia a felől, hogy gyerekét szeretik, és gondos ellátásban részesül mindennap. Ha azt észleli, hogy gyerekét nem fogadják be, kiközösítik, vagy nem szeretik akkor abból a közösségből, ki kell venni és más, az ő személyiségét elfogadó közösséget kell keresni számára.

Dr. Kerekes Judit

gyermekgyógyász