Allergiás bőrbetegségek – kinőhetők?

Gyermekkorban az allergia sokkal gyakoribb, mint felnőttkorban. A gyermekek mintegy 5–10%-a krónikus allergiás bőrbetegségben szenved, és még ennél is gyakoribbak az egyéb, allergiás eredetűnek tartott betegségek. Mire felnőnek, a gyermekek 20%-a legalább egyszer átesik valamilyen akut allergiás megbetegedésen.

A gyermekkori allergia leggyakrabban bőrjelenségek formájában jelentkezik. Vegyük sorra ezeket.

Seborrhoeás dermatitis

Csecsemőkorban az ún. seborrhoeás dermatitisszel találkozunk. Ez típusosan a hajas fejbőrön, esetleg az arcon, fülön megjelenő, zsíros barnás-sárgás hámlás. Általában az első élethónapokban megszűnik, és könnyen kezelhető.

Atópiás dermatitis

Makacsabb a rettegett ekcéma, vagy más néven az atópiás dermatitis. A betegség nagy része egyéves kor előtt kezdődik. Az első elváltozások viszkető, nedvedző vörös foltok az arcon, nyakon, csuklón, könyökön. A vakarás következménye a hámhiány és pörkösödés, a hámlás, illetve nem megfelelő higiéniás viszonyok esetén a bakteriális felülfertőződés. Az ekcémás betegek valószínűleg genetikailag érzékenyebb bőrrel rendelkeznek, így a külső ingerekre a szokásosnál hevesebben reagálnak (ezért gyakori a családi halmozódás). Az ekcémások más allergiás betegségekre (pl. asztmára) is hajlamosabbak, és gyakran van ételallergiájuk.

A betegség krónikus lefolyású, ám az életkorral fokozatosan, jellemző módon a 3–5. életévben javul. Mivel a jellegzetes bőrjelenségek kialakulásában lényegi szerepet játszik a vakaródzás, a kezelés fontos része annak megakadályozása (egyes kísérletek szerint, ha egyáltalán nem vakarták, nem is jelentkezett az ekcéma). Fontos a bőr nedvességtartalmának megőrzése, az ismert ételallergének kerülése, a kisgyermek körmének minél rövidebbre vágása. A kialakult bőrelváltozásokat helyileg, kenőcsökkel kezeljük, míg a viszketés és a vakaródzás csökkentésére olykor szükség van gyógyszerekre is.

Csalánkiütés

Akadnak hirtelen jelentkező, néha ijesztő allergiás bőrtünetek is. Leggyakoribb ezek közül a csalánkiütés. Ilyenkor a bőr

 kis erei kitágulnak és áteresztővé válnak, melynek következményei a jellegzetes, bőrből kiemelkedő vörös foltok. Súlyosabb esetben a nyálkahártyák is megduzzadnak: bedagadhat a szem és az ajkak, sőt belülről a száj, de akár a gége nyálkahártyája is, komoly fulladásos tüneteket okozva. Szerencsére ez az elváltozás aránylag ritka.

A csalánkiütés a szervezet gyors válaszreakciója a bekerülő idegen anyagra (előfordulhat, hogy hosszú ideig tart – mondjuk bélféreg esetén, amely tartósan idegen behatolóként él a gyermek szervezetében).

A csalánkiütés kezelése tüneti, gyógyszer és speciális diéta adásából áll. Ezek az alapbetegséget nem gyógyítják, csak a tüneteket teszik elviselhetőbbé: a gyógyulás az idegen anyag kiürülésekor következik be. Fontos tudnunk, hogy bár a csalánkiütés lehet gyógyszerre adott reakció is, ilyenkor legalább még egy idegen anyag tartózkodik a szervezetben: maga a kórokozó. A különböző vírusok és baktériumok sokkal gyakrabban váltanak ki allergiás kiütést, mint ellenszereik, az antibiotikumok. Ezért kár lenne minden kiütéses gyermeket gyógyszerallergiásnak minősíteni csak azért, mert pötytyös lett, amikor gyógyszert szedett!

dr. Kállay Krisztián

gyermekorvos

www.patikamagazin.hu