A hozzátáplálás megkezdése

Az egészséges csecsemő étrendjében a hozzátáplálást 4-6 hónapos kor körül kezdhetjük el. Ha van elég anyatej, akkor a hozzátáplálással lehet várni 6 hónapos korig, azonban, ha nincs, vagy kevés az anyatej, akkor már 4 hónapos korban elkezdhetjük, de ne korábban.

A mai nagymamák jól emlékeznek rá, hogy 20–30 évvel ezelőtt már 2-3 hetes korban gyümölccsel egészítettük ki a baba étrendjét. Érdemes néhány alapszabályt betartani a különböző ételek elkezdésénél. Egyszerre mindig csak egy ételt vezessünk be és a következő ételfajtát csak 2-3 nap múlva ismertessük meg a babával, hogy a tápanyagok következtében estlegesen jelentkező hasi panaszok, allergiás reakciók azonosíthatóak lehessenek.

Az új ételt mindig fokozatosan érdemes bevezetni kiskanalanként emelkedő adagban.

Először gyümölcsökkel kezdjük

  • A gyümölcsöt lehetőleg délelőtt két étkezés között adjuk a babának.
  • A magvas gyümölcsök – ribizli, málna, eper – 1 éves kor előtt allergizáló hatásúak és a földdel való érintkezés miatt, a bélfertőzés veszélye miatt nem adhatók.
  • Számos olyan bébi gyümölcsital és gyümölcspüré kapható, amelyek bio alapanyagokból készülnek és a megfelelő gyártástechnológiának köszönhetően sem a fertőzésveszéllyel, sem allergizáló hatással nem kell számolni.

Aztán jöhetnek a zöldségek és a főzelékek

A gyümölcsök bevezetése után különböző zöldségekkel is megismertethetjük csemeténket.

  • A burgonya, sárgarépa, sütőtök, spenót, amennyiben vásárolt nyersanyagból, otthon készül a gyermek tápláléka, úgy a zöldborsó, zöldbab, karalábé, brokkoli 8 hónapos kortól adható.
  • Kész bébiétel formájában a gyártástechnológiának köszönhetően a hüvelyesek héja nem kerül a termékbe, így ezek akár 5 hónapos kortól is fogyaszthatók.
  • A műtrágyázás következtében a vegyszerekben levő nitrát felhalmozódhat az élelmiszerben. A nitrát a baba szervezetében nitritté alakul, majd hozzákötődik a vérben levő vérfestékhez. Ennek következtében képtelen lesz a csecsemő vére az oxigént felvenni és szállítani, aminek következtében megfulladhat. Érdemes bio alapanyagokat vagy bio alapanyagokból készült bébiételeket adni a babának.
  • 5-6 hónapos kortól fontos a főzelék kiegészítése különböző feltétekkel. A vegetáriánus étrend különösen csecsemőkorban kifejezetten káros, súlyos vérszegénységhez vezethet. Ebben az életkorban pulykát és csirkehúst kaphatnak a kisbabák, 7-8 hónapos kórtól a vörös húsok (nyúl, marha) is adhatók. Magas vastartalmuk segíti a vérképzést. Ugyanebben az életkorban a halat is el lehet kezdeni. Bizonyos nem ellenőrzött tengeri halak a szervezet számára káros nehézfémsókat (ólom, mangán, higany) tartalmazhatnak. A halak a szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. esszenciális aminosavakat tartalmaznak és magas a telítetlenzsírsav-tartalmuk. A többszörösen telítetlen zsírsavak közül kiemelkedő jelentőségűek az ómega-3 és ómega-6 zsírsavak, amelyek fontos szerepet játszanak a baba idegrendszerének és a szem ideghártyájának a fejlődésében. Hiánya esetén a baba értelmi képessége károsodhat.
  • A repceolaj kiválóan alkalmas a főzelékek dúsítására, és ideális arányban tartalmazza az ómega-3 és ómega-6 zsírsavakat (1:6).
  • 5–7 hónapos korban érdemes a liszttel megismertetni a babákat. Tudományosan igazolt tény, hogyha ezen időszak előtt vagy után kerül a baba étrendjébe a liszt, akkor nagyobb a valószínűsége a lisztérzékenység kialakulásának.

Dr. Tausz István
házi gyermekorvos