Jódhiány várandósan – A gyermekek értelmi fejlődése van veszélyben!

A fogantatáskor kialakuló „genetikai tervrajz” megvalósulásán sokat ronthatnak bizonyos ártalmas hatások. Ilyen a várandóság alatti cigarettázás, italozás, drogozás, e jól ismert, de sokszor figyelmen kívül hagyott veszélyek mellett most egy újjal kell szembe néznünk, és ez a jódhiány.

Pajzsmirigy – a  szervezet sebességváltója

A pajzsmirigy olyan az életünkben, mint a sebességváltó a gépkocsiban. Ha a pajzsmirigy kevés hormont termel, akkor emiatt az életműködések lelassulnak. Ha a pajzsmirigy túl sok hormont produkál, akkor viszont a hiperaktivitás jelei mutatkoznak.

Szervezetünk nem képes jódot termelni

A pajzsmirigy feladatát az általa termelt hormonok révén látja el, ezek képződéséhez pedig jódra van szüksége. Szervezetünk nem képes jódot termelni, ezért a táplálék és ivóvíz révén kellene a napi 150 mikrogramm jódszükségletünket kielégíteni.

A magyar emberek jódellátása jelenleg elégtelen, ivóvizeink jódtartalma mindig is alacsonyabb volt, mint a tenger közeli országokban. A mostani jódhiány fő oka, hogy az ivóvizek klórozása számottevően hatástalanítja a szervezetünkbe korábban így bekerülő jódot. Figyelembe véve a vizsgálati eredményeket és az emberek napi ivóvízfogyasztásának a mennyiségét, megállapítható, hogy a magyar emberek 80%-a jelenleg jódhiányban szenved. Mindezeknek ártalmas következményei vannak az egészségre, elsősorban a pajzsmirigy csökkent működése révén, aminek egyik látható következménye a pajzsmirigy megnagyobbodása, az ún. golyva vagy strúma. A csökkent pajzsmirigyműködésnek azonban sok más megnyilvánulása is van, ilyen például a bőr szárazsága, a köröm és haj töredezése, és az agyi tevékenység zavara, amely apátiához vagy depresszióhoz vezet.

A jódhiány a gyerekek értelmi fejlődését gátolja

Magam élethivatásomul a gyermekek egészséges születésének elősegítését választottam, erre fordítom minden energiámat most már lassan 50 éve. Mélységes aggodalommal tölt el ezért, hogy az említett jódhiány leginkább a gyermekek értelmi fejlődését gátolja. Magyarországon a várandósoknak napi 200 mikrogramm jód (az USA-ban 220 mikrogramm/nap) az ajánlott érték. Ezt a fokozott jódigényt e „másállapot” jellemző hormonális állapota, valamint a magzat pajzsmirigyének beindulása, és az e miatti extra jódigénye magyarázza. Az említett gyakori jódhiány miatt azonban ezek az igények nem elégülhetnek ki, aminek következménye elsősorban az agy fejlődésének visszamaradása lesz.

Így fejlődik a baba agya

Az agy fejlődésében három korszakot érdemes elkülöníteni.

  • Az első periódus a fogamzástól számított 3. héttel veszi kezdetét, amikor a mindenre képes őssejtekből kialakulnak az agysejtek, belőlük az idegcső, majd ebből az agy és a gerincvelő. Ezzel tulajdonképpen az idegrendszer váza készül el, amelynek azonban még hosszú időre van szüksége feladata teljesítéséhez.
  • A második időszakban, a várandósság 12. és 20. hete között megtelik az agy sejtekkel, mintegy 200 milliárd idegsejt teszi majd képessé az embert a gondolkodásra.
  • A várandósság harmadik harmadával veszi kezdetét az a hosszú fejlődési szakasz, amely a születés utáni élet 3. évének a végéig tart, amikor is kialakul agyunk csodálatosan sokrétű és bonyolult tevékenysége.

Az agy kialakulásának említett második és harmadik fázisában nagyon fontos a fejlődés üteme, mondhatjuk „sebessége”, amit a pajzsmirigyhormonok is befolyásolnak. A magzat pajzsmirigye a 14. héten lép működésbe, és ekkortól jelentős a jódigénye, hiszen ez a pajzsmirigyhormon legfontosabb összetevője. Sajnos a várandósok többségének a jódellátása elégtelen. Ezért az ő, de különösen a magzat pajzsmirigyhormonjainak csökkent termelése komoly veszélyt jelent magzatjaik, majd csecsemőik agyának fejlődésére.

A teljes jódhiány súlyos értelmi fogyatékossághoz vezet, amit kreténségnek neveznek. Szakértők számításai szerint a magzatokat a várandósság második harmadától érő enyhe/mérsékelt jódhiány az értelmi képességüket (ha ezt ún. intelligenciakvóciensben, tehát IQ-ban fejezzük ki) mintegy 10–15 egységgel csökkenti. Magyarországon jelenleg a magzatok-csecsemők 80%-át érő jódhiány kb. 1,5 osztályzattal ronthatja le későbbi iskolai teljesítményüket, felnőttkori társadalmi hátrányaikat itt nem is említve.

Pótolni kell a jódot

Mindenképpen szükség van a jód pótlására, erre szolgál a jódozott só. Várandósoknak azonban inkább a sófogyasztásuk korlátozását ajánljuk, ezért számukra más módszert kell tanácsolni. Az egyik lehetőség a tablettás kiegészítés (a jelenleg Magyarországon forgalmazott un. „multivitaminok” egy része tartalmaz jódot), a másik a megfelelő jódtartalmú ásványvizek fogyasztása.

Az elmúlt években számos országban, pl. az USA-ban, drámai felhívásokban hozták a lakosság tudomására a csökkenő jódfogyasztást, illetve ennek egészségre ártalmas következményeit. Különösen fontos a magzatok és a gyermekek egészségvédelme, hiszen a jövő milyensége tőlük függ. Mégis, hazánkban nagy a csend e téren. A következő generáció egészségét és értelmi képességét a jódhiány veszélyezteti, ezért ezt a könnyen kivédhető veszedelmet el lehet, és el kell hárítanunk.

Prof. Dr. Czeizel Endre

orvosgenetikus