Tanítsuk meg aludni a gyereket

Éjszakánként nyolcszor, tízszer felébredő kisgyerek, sírós nagyobb testvér, ingerültebb felnőttek. Ha sokáig tart a pihenés helyett sokszor kimerítő éjszakázás korszaka, a legfontosabb, hogy megnyugtató tanácsot kapjon az édesanya. A legtöbbször ugyanis a gyermek nem beteg, csak nem tanult meg egyedül elaludni. Pedig az alvás is tanulható!

– Az édesanyának is joga van az éjszakai pihenéshez – mondja Dr. Gál Éva a Róbert Károly Klinika csecsemőgyógyásza, aki 12 éve foglalkozik ezzel a külföldön is mindössze néhány évtizede létező tudományággal, amelyet alvásmedicinának neveznek.

Ha a napi események nem hoznak álmot egy felnőtt szemére, elővesz egy könyvet és „elaltatja vele magát”. Egy néhány hónapos csecsemő, vagy egy egyéves kisgyermek azonban nem tud mást, mint meglepődni, hogy egyedül maradt, hirtelen eltűnt az addig ölelő kar és teljesen természetes, hogy ez ki is fejezi, sírni kezd. Különösen, ha megszokta, hogy karban, babakocsiban ringatva, esetleg a házkörül körbe – körbe keringő kocsi ülésében alszik el….Márpedig, ha a gyerek nem alszik, nyűgös az egész család. Pedig a gyermek nem beteg, csak nem tanult meg időben egyedül elaludni.

Az alvásról

Az éjszakai pihenés mély és felületes alvási szakaszok bizonyos szabályossággal váltakozó ritmusából, alvásmintáiból áll. Ebben vannak valóban mély, pihentető szakaszok, illetve vannak az úgynevezett REM-periódusok (a gyors szemmozgásokat jelölő angol kifejezésből alkotott mozaikszó), amelyek hasonlóak az ébrenléti, aktív állapothoz. Az agy működését ilyenkor vizsgálva a légzés és a szívverés szabálytalan, ám a test érdekes bénultságban fekszik. Mozogni, felkelni nem tudunk, mert az izmok működéséhez szükséges agyi utasítások a gerincvelőben leblokkolódnak.

A REM alvások után szabályosan ismétlődő rövid ébredések jelentkeznek – ez természeti létünk maradványa, ilyenkor öntudatlanul ellenőrizzük, hogy környezetünkben minden rendben van-e, nem fenyeget-e minket veszély. A felületes és a mély alvási szakaszok aránya és ritmikus ismétlődése az életkorral változik. Kicsi korunkban sokkal több időt töltünk REM alvásban, az újszülött alvási idejének például a felét. Iskolás korra csökken a REM-alvás a felnőttkori szintre, az alvási idő negyedére.

A jó alvás nevelés kérdése

– A jó alvás nevelés kérdése – folytatja Gál doktornő – hiszen a gond az esetek többségében megoldható. Igaz, mire egy szülő ráébred, hogy a gyereke nem tud egyedül elaludni, illetve, hogy a hetek óta tartó sokszor, akár óránkénti éjszakai felébredés valószínűleg nem normális jelenség, gyakran kissé késő. Hiszen addigra már az édesanya is kimerült, az apa is ingerültebb, esetleg a nagyobb testvér is többet sír, ami még fokozza az amúgy sem nyugodt hangulatot. Ebben a helyzetben, rendszerint már csak a türelem és az idő az, ami eredményt hozhat.

  • Hogyan neveljünk jó alvó gyereket?

– A legfontosabb a rendszeresség – hangsúlyozza Gál doktornő – de igaz ez arra az esetre is, amikor már kialakult például az a rossz szokás, hogy órákig altatjuk a gyereket. Az elmúlt 12 év alatt több száz olyan család fordult meg nálam tanácsért, ahol az egy – másfél éves, esetleg nagyobb gyermek alvási szokásait kellett átalakítani. A tét nem volt kevesebb, minthogy helyre áll-e a családi béke.

A rosszul kialakított szokásokat azonban sokkal nehezebb megváltoztatni. Határtalan türelem, következetesség és persze idő kell ahhoz, hogy végre éjszaka aludjon az egész család. Volt példa arra is, hogy a szülő nevelési elveivel nem egyezett az, hogy szép fokozatosan, nyitott ajtónál, öt percenkénti simogatással, nyugtatgatással hagyjuk a gyereket szokni a tudathoz, hogy egyedül is el lehet aludni, hiszen természetes, hogy minden gyermek sír, sokszor igencsak erőteljesen, ha a megszokott babusgatás helyett hirtelen megváltoznak a körülmények és ott marad egyedül a szobában. Általában azonban, ha már odajut egy család, hogy felkeresnek az adott problémával, tényleg erős a szándék a szülőkben arra vonatkozóan, hogy visszakapják az éjszakai nyugalmukat – teszi hozzá Dr. Gál Éva, aki maga is gyakorló nagymama.

Egy könyv az altató  szülőknek: “Aludj velem”

– Nekem nem volt módom ezen a téren elkényeztetni az unokámat – mondja mosolyogva -, mert a menyem a tanácsomra, még a babavárás alatt olvasta az „Aludj velem” című könyvet, amelyet Dr. Kemény Jánossal hat éve együtt írtunk, a Madarász utcai Gyermekkórházban 12 éve működő Alváslaboratóriumban végzett tapasztalataink, megfigyeléseink és a gyermekorvosi praxis alapján. Így mi azon ritka, jó kapcsolatban levő anyós-meny páros vagyunk, ahol az unokám édesanyja megfogadta a tanácsaimat és jó alvót nevelt a gyerekből – teszi hozzá.

Ha valami szokatlant tapasztalnak a szülők

Persze más a helyzet, amikor egy szülő nyugtalanító jeleket tapasztal a gyermek alvása közben. Ilyen esetekben nem kérdés, hogy szakemberhez kell fordulni.

  • Alvás alatti légzészavarok

A szülőnek feltűnhet például, hogy a gyerek horkol, esetleg alvás közben elakad a lélegzete. A tünetek hátterében ilyenkor több ok is állhat: a normálisnál nagyobb orrmandula, anatómiai rendellenesség, esetleg allergia. Ezért mindenképpen javasolt a kivizsgálás. Az esetek többségében a mandula kivétel illetve a gyermekek számára kifejlesztett alvásmaszk megoldja a gondokat. Vannak azonban olyan éjszakai jelenségek is, amelyek komoly barázdákat rajzolnak a szülők homlokára, ha a családban még nem találkoztak hasonló esetekkel.

  • Nemkívánatos éjszakai jelenségek

Ilyen jelenség, amikor a szülők azt veszik észre, hogy a gyermek az éjszaka közepén a lakásban járkál. Szólnak hozzá, de nem reagál. A szülők többnyire megdöbbennek, amikor az Alváslaboratóriumban töltött éjszakák után az orvos kimondja a diagnózist: alvajáró, hiszen többségük erről csak hallott, de előtte soha nem élte át az ezzel járó élményeket. A legtöbben azt kérdezik, mit tegyenek ilyenkor – mondja kicsit elgondolkodva Gál doktornő. – A legelső ebben az esetben az, hogy a szülőt megnyugtassuk, ettől a gyerek még normálisan fejlődik, de meg kell tanulni, hogyan éljen ezzel együtt a család. Ezért kell a szakember segítsége – teszi hozzá – hiszen teljesen természetes, hogy meg kell beszélni, elengedhetik-e például táborba vagy több napos kirándulásra a gyereket. Mikor, hogyan, milyen körülmények között érdemes életvezetési tanácsokat kérniük, hogyan vezessék az ilyenkor elengedhetetlen alvásnaplót és még számos apró részlet, amelyet meg kell érteni, fel kell dolgozni, a helyére kell tenni.

Nem könnyebb a helyzet akkor sem, amikor a gyermek gyakran riad fel éjszaka, esetleg rendszeresen bepisil, nemkívánatos mozgások jelennek meg vagy rémálmok gyötrik, amelyeket azért érdemes szakemberrel megbeszélni, mert ezeknek a rémálmoknak mindig van valóság alapjuk, amelyek a leggyakrabban a család életében keresendőek.

Az alvás befolyásolja az életminőséget

A Magyarországon alig több mint egy évtizede létező gyermek – alvásmedicina jelentőségét jól mutatja az a tény, hogy a kutatások és a mindennapi tapasztalatok egyértelműen igazolják: az alvással kapcsolatos problémák jelentősen befolyásolják az életminőséget. Ezért nem mindegy, mennyit alszik és hogyan tölti az éjszakáit a gyermek és az egész család.

Névjegy: Dr Gál Éva csecsemőgyógyász, a Róbert Károly Klinika alvásrendelésének vezetője, a tizenkét éve egyik elsőként létrehozott Alváslaboratórium vezetője a Madarász utcai Gyermekkórházban.

Schranz Edit
újságíró