Mitől félnek a gyerekek?

Bármilyen furcsa, a félelmek is „fejlődnek”. Mástól fél egy óvodás, egy kisiskolás és megint mástól egy serdülő, nem beszélve a felnőttek félelmeiről.  De ki, mikor, mitől retteg? Erről is tudnunk kell!

Mitől fél

  • a csecsemő

A csecsemő fél, ha akár csak néhány percre elválasztják az anyjától, megijed az idegenektől, az állatoktól, összerezzen a szokatlan, hangos zajoktól.

  • az óvodás

Az óvodás már „tanulja” a félelmet: megijed az orvostól, mert emlékszik arra, hogy korábban injekciót kapott tőle. Ebben a korban a fantázia fejlődésével megjelennek az elképzelt félelmek, például attól, hogy rosszat álmodik, de a mesebeli rablóktól, szörnyektől is (a tévéről már nem is beszélve).

  • az iskolás

Az iskoláskor félelmei sokkal valódiabbak: balesetektől, tűztől, sérüléstől fél a nagyobbacska gyermek, de ebben a korban aggódhat az iskolai eredmények, osztályzatok miatt, és ekkor jelenik meg a társai, környezete elutasításától való félelme is. Más félelmek (pl. a sötéttől, szellemektől stb.) csökkennek ugyan, de erősödik a tévében megismert szörnyektől való rettegés.

A serdülőkor új, az életkornak megfelelő félelmekkel jelentkezik. Megjelennek a nemi szereppel kapcsolatos félelmek, lényeges a kortársak elutasításától való riadalom. Erősödik az iskoláskorban megismert, iskolai teljesítménnyel kapcsolatos félelem, sőt ennek egy fordított formája is jelentkezhet, amikor a lányok attól félnek, hogy nem lesznek szexuálisan eléggé vonzók (pláne ha okosabbak, mint a fiúk…). Ehhez hasonló érzés, amikor a fiúk amiatt aggódnak, hogy a jó tanulmányi eredményükért társaik strébernek tartják és kiközösítik őket.

A testi sérüléstől, fájdalomtól, az állatoktól való félelem határozottan csökken ebben az életkorban, a haláltól, vagy a szeretett személy elvesztésétől való rettegés viszont gyakoribbá válik. Egyes megmagyarázhatatlan félelmek (pl. villámlástól, kígyótól) tartósan megmaradhatnak.

Egy kis félelem nem árt?

A szorongás, a félelem és az aggodalom az egészséges fejlődés rendszeres velejárója, sőt, hiánya a túlélést veszélyeztetné. Gondoljunk csak arra, hogy mi lett volna, ha őseink nem féltek volna a vadállatoktól, vagy a tűztől. Nem lenne jó, ha a mai kisiskolások annyira nem ismernék a félelmet a zuhanástól, és bátran kiugranának akár a negyedik emeletről is…

Az igazi baj akkor van, ha a félelem, a szorongás a különleges helyzettől, vagy eseményektől függetlenül jelentkezik, esetleg annyira elhatalmasodik, hogy  megzavarja a beteg kapcsolatait, fejlődését és mindennapi életét.

Ha a félelem beteges

A szorongásos megbetegedések több alakban jelentkeznek serdülőkorban, és nem is nagyon ritkán: a serdülők nyolc-kilenc százalékát érinthetik, lányokat valamivel gyakrabban.

1. Fóbia

A fóbiás kamasz meghatározott körülmények között szorong, pl. nem tud emberek közé menni, retteg az iskolától, esetleg képtelen buszra, vonatra szállni. Vannak olyan fóbiák, amikor a gyermek bizonyos helyzetektől, tárgyaktól, állatoktól (repülés, vér, egér) iszonyodik. A fóbiák többsége elszigeteli a serdülőt a társaitól, ami tovább rontja az állapotát.

 2. Pánik

Pánikroham már kamaszkorban jelentkezhet.  Ebben az esetben látszólag minden ok nélkül, nagyon erős rettegés keríti hatalmába a beteget. A panaszokhoz kifejezett testi tünetek is társulhatnak, szívdobogásérzés, verejtékezés, remegés. A beteg egy valójában nem létező veszély miatt „pánikol be” (minden objektív magyarázat nélkül halálfélelme támad, retteg a fulladástól, szívrohamtól, esetleg attól, hogy megőrül).

3. Kényszerbetegség 

Kényszerbetegség esetén a beteget tartósan kínzó gondolatok gyötrik, és ezek látszólag értelmetlen cselekvésre sarkalják. Például a különböző kórokozóktól való félelmében akár százszor is kezet mos naponta, noha ő maga is érzi, hogy ez értelmetlen. A tökéletesen rendben lévő szekrényét újból és újból elrendezi. Annyira fél az elkéséstől, hogy mindig fél órával előbb érkezik mindenhová; ezerszer megnézi, hogy bezárta-e az ajtót stb. A kényszeres fiatalok általában intelligensek, rendszeretők, tanulmányi eredményük is jó, viszont gyakori köztük a tic súlyos formája és a kedélybetegség.

5. Hosszú ideig fennálló szorongásos állapot 

Szokatlanul súlyos stresszhelyzetet követően, például közlekedési baleset, bántalmazás, szexuális erőszak után hosszú ideig jelentkezhet szorongásos állapot, melyben újra és újra gyötrő álmok, emlékek okoznak, és szinte elviselhetetlen feszültséggel társul.

Múlj el tőlem FÉLELEM!

A félelmek leküzdésében a családnak, a társaknak van komoly szerepe. A „bátorság” tanulható is: ha nagyon félek a sötétben, én magam oltom le a villanyt, és minél többször ismétlem, annál nagyobb a valószínűsége, hogy csökken a félelmem.

A súlyos szorongásos betegségek kezelésében a gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésnek egyaránt nagy jelentősége van, ezt azonban mindenképpen szakemberre kell bízni.

Dr. Boross Gábor

csecsemő- és gyermekgyógyász

www.patikamagazin.hu