Természetes tisztaság

A tisztaság fél egészség, tartja a közmondás, és valóban egészségünket szolgálja az, ha tisztán tartjuk magunkat, lakásunkat és környezetünket. A tisztaságra nevelés gyermekkorban kezdődik, és példamutatással történik. Mert a gyerekek játszva, cselekvés közben, a szülők és a környezet mintája alapján tanulnak. Hogy a minta példaértékű legyen, tudni kell azt, hogy a természetes tisztaság nem jelent sterilitást.

Tudjuk, hogy a jó baktériumok mindenütt jelen vannak, hogy ezek túlsúlya kordában tartja a rosszak elszaporodását, és segítik a szervezet védőenzimeinek termelését.

Az edzett immunrendszerért

Kis mennyiségben a rossz baktériumokra, a „piszokra” is szükség van ahhoz, hogy az immunrendszer dolgozzon, edződjön, mindig kész állapotban legyen.

A szervezet védekezőrendszere a testidegen anyagokat felismerve, azok ellen védőanyagot termel. Ha a gyerek idejekorán, azaz még kisgyerek korában találkozik a különböző testidegen anyagokkal (pl. állatok szőrével, poratkával, gabonafélék fehérjéivel, virágporokkal), akkor a megfelelően edzett, toleránssá vált immunrendszere felismeri az illető anyagot és újabb találkozáskor nem reagálja túl, súlyos betegséget vagy allergiás tüneteket produkálva.

Helytelen tehát környezetünk teljes csíramentesítése. Kivételt képeznek a műtők, a fertőző gócok és általában az egészségügyi intézmények területei.

A legfertőzöttebb területek

Fertőző gócnak számít a fertőző beteg, a környezete és használati tárgyai, a nyilvános WC-k, a pénz és a járművek kapaszkodói. A fertőtlenítőszerek használatának tulajdonképpen csak itt van jogosultsága. Ezért lehetőleg otthon végezzük ürítési dolgainkat és ne táplálkozzunk utazás közben vagy az orvosi váróban. Szükség esetére – különösen, ha kisgyerekkel utazunk, bevásárolni vagy szórakozóhelyre megyünk – legyen nálunk kézfertőtlenítő zselé és WC-ülőkére helyezhető egyszer használatos papírkendő vagy fertőtlenítő spray.

Így tisztálkodjunk

Testünk tisztán tartása megköveteli a mindennapi szappanos mosakodást, heti hajmosást, hazaérkezéskor, evés előtt és minden „piszkos munka” után a meleg vízzel és szappannal való kézmosást.

Egészséges embernek nincs szüksége naponta többszöri tusolásra, naponta hajmosásra, sem baktériumölő vegyszerekre.

Csak természetesen

Egészségünket szolgálja a lakás és környezetünk tisztán tartása, de nem kell ragaszkodni a minden baktérium kiirtását ígérő koncentrált vegyszerekhez.

• A különböző légfrissítő és tisztítószerek nagy mennyiségű káros anyagot, sőt egészségre veszélyes mérget tartalmazhatnak.
• A mosogató- és mosógépeket kétszeres öblítésre kellene programozni, hogy az „öblítőszer” is kiöblíthető legyen.
• Tanácsos, hogy ahol lehet, vegyszerek helyett, veszélytelen természetes tisztítószereket használjunk.
• Egészségesebb, ha a fogaink fehérítésére szódabikarbónát, kézi mosogatáshoz súrolópor helyett konyhasót, szagtalanítónak szódabikarbónát vagy aktív szenet, az edények foltmentesítésére ecetet használunk.
• Az alaposan megmosott zöldséget, gyümölcsöt, grépfrútmagolajjal lehet megtisztítani a kezelésükhöz használt (penészesedést, rothadást gátló) méreganyagoktól.
• A gépben mosott ruhák öblítéséhez használjunk ecetet, ez kioldja a textilszálak közt megrekedt mosópormaradékot, szagtalanít és puhává teszi a ruhát.

A kicsiket ne védjük még a széltől is

Kicsinyeink tisztaságra nevelését kellemes, élményt jelentő játékossággal tegyük. Takarítsunk, vásároljunk és főzőcskézzünk együtt. Engedjük gyerekünket homokozni, ne féltsük a gyerekközösségtől vagy az állatokkal való játszadozástól. Minden foglalkozás egyben alkalom is az egészséget megőrző tisztaság elfogadtatására és megfelelő módszereinek oktatására.

Dr. Kerekes Judit
gyermekgyógyász