A kövér gyerekekből beteg felnőttek lesznek?

A gyermekkori elhízás, kövérség számszerűsíthető, és a jellemzésére használt értékből következtetni lehet arra, hogy milyen betegségek érhetik el nagy valószínűséggel a gyermeket felnőtt korában.
A BMI-érték meghatározásával a szülők is megtudhatják, hogy csemetéjük az elhízott gyermekek közé tartozik-e. A BMI vagy testtömeg-index, a „body mass index” angol kifejezés rövidítése, aminek a kiszámításához a kg-ban kifejezett testtömeget kell a m-ben megadott testmagasság négyzetével elosztani.

A BMI-érték Császár (2010) alapján:

  • soványság, ha a BMI kisebb, mint 18,5
  • normál tartomány, ha a BMI 18,5 és 24,9 között van
  • túlsúly, ha a BMI 25 és 29,9 közötti
  • az elhízottság három stádiuma, ha a BMI 30-34,9; 35-39,9 között, illetve 40 fölött van

A gyermekkori elhízás Magyarországon is problémát jelent

Hazánkban a 2 és 10 év közötti korosztályban mintegy 11 % a túlsúlyosak aránya, és a gyermekek 6 %-a elhízott, míg a 13-18 évesek körülbelül 15 %-a túlsúlyos és 6 %-a elhízott.

Kövér gyerek beteg felnőtt

A túlsúlyos gyermekek felnőttkorukban sokkal nagyobb valószínűséggel esnek áldozatul számos betegségnek, mint azt korábban gondolták. Összesen 63 nemzetközi vizsgálat és tanulmány eredményeinek összevetéséből derült fény az egészségi állapotot érintő rosszabb jövőbeli kilátásokra. Az említett vizsgálatokba 49220 gyermekek vontak be, akiknek 5 és 15 év közöttiek voltak.

  • Nyilvánvaló, hogy a jelentős túlsúly már gyermekkorban is plusz terhet ró a szív- és keringési rendszerre.
  • Azoknál a gyermekeknél, akiknek a BMI-értéke 30 fölötti, a normálsúlyú kortársaikkal összevetve, magasabb vérnyomás és emelkedett koleszterinszint mérhető.
  • A 25 és 30 közötti BMI-értékeknél is jellemző lehet a normálsúlyúaknál mérthez képesti magasabb vérnyomás és koleszterinszint, bár ez már nem annyira kifejezett különbséget takar, mint a magasabb BMI-értékeknél tapasztalhatók.
  • Ha a kövér gyermek felnőttkoráig kövér marad, az egészségi problémák fokozottan jelentkezhetnek. Ha a gyermekkori kövérségből nem sikerül lefaragni, akkor a felnőttkorukra is kövéren maradtaknál a szívbetegségek és különféle agyi érkatasztrófák (pl. stroke) valószínűsége mintegy 30-40 %-kal nagyobb, mint a normálsúlyúaknál.
  • A szív- és érrendszeri panaszok mellett a diabétesz és a metabolikus szindróma is gyakoribb az elhízottaknál.
  • A gyermekkori elhízásnak ortopédiai és tartási rendellenességek is lehetnek a következményei, mindez a fokozott gerinc-, csípő- és lábterhelés miatt.
  • Sokszor elbagatellizált, azonban később problémához vezető panaszok is többször fordulhatnak elő a túlsúlyosaknál; ilyen pl. a horkolás. A horkolás légzési apnoe-hoz, azaz az alvás közben tapasztalható légzéskimaradáshoz vezethet. A légzési apnoe veszélyes, mert amellett, hogy az alvási ritmust megzavarja, az agy regenerálódási folyamatait gátolja és oxigénhiányt idézhet elő a szervezetben.
  • Az elhízás pszichés terhet is ró a gyermekre, így pl. beilleszkedési zavarokkal járhat együtt.

Mire kell figyelniük az anyukáknak?

Annak érdekében, hogy a gyermekek egészséges felnőttekké váljanak, az elhízás megelőzése érdekében már a fogantatástól kezdve számos dologra gondot kell fordítani a kismamának, anyukának:

  • a várandósság, szoptatás hónapjai alatt figyeljen az anyuka az egészséges, vegyes táplálkozásra és a normál anyai testsúlygyarapodásra (A terhesség alatt 10-12 kg súlygyarapodást tekintenek normálisnak. Azoknál, akiknél a terhesség előtt számított BMI 20 alatti, a terhesség alatt 12-18 kg hízás az elfogadott. A túlsúllyal küzdők esetén (terhesség előtt a BMI nagyobb, mint 29) azonban csak 6-7 kg terhesség alatti hízást tekintenek normálisnak.)
  • kizárólagosan szoptassa lehetőleg 4-6 hónapos korig gyermekét
  • anyatej hiányában korszerű tápszereket (csökkentett fehérjetartalmú, hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakat, ún. LC-PUFA-kat és probiotikumot is tartalmazó) alkalmazzon
  • a csecsemők bélflórájának kímélése céljából kerülje az indokolatlan antibiotikum-kezeléseket
  • gyermekkorban ügyeljen a gyermek kiegyensúlyozott, vegyes, vitamindús táplálkozására és kellő mennyiségű mozgására.

Dr. Budai Marianna Ph.D.
szakgyógyszerész