Ha nem beszél a gyerek

A gyermekek fejlődése eltérő ütemben zajlik, sokszor még testvérek közt is jelentős különbségeket tapasztalunk. A mozgás mellett gyermekkorban a beszéd fejlődése sem mindig a tankönyvekben felvázolt módon és időben történik. 2 és fél éves kor körül azonban már érdemes szakemberhez fordulni, ha még nem, vagy csak alig beszél a gyermek.

Szervi okok a háttérben

A beszéd kialakulása valójában egy igen összetett folyamat végeredménye – mondja Mosányi Emőke, a Fül-orr-gége Központ beszédtanár szakértője. Már az újszülött is „beszél”, kívánságait, fájdalmát sírással fejezi ki, majd a gőgicsélést és gagyogást követően 1 éves kor körül megjelennek az első szavak is.

A beszédfejlődéshez nélkülözhetetlen a halló-, és a hangképző szervek épsége. Probléma esetén így természetesen a vizsgálatok elsődlegesen a szervi okok kizárására irányulnak. A hallással kapcsolatos eltéréseket a szülők gyakran otthon, a családban is észlelik és a megfelelő szakorvoshoz fordulnak. Audiológiai vizsgálattal a hallás, fül-orr-gégészeti, foniátriai vizsgálat során pedig a hangképző szervek ellenőrzése végezhető el. Ha a vizsgálatokon nem mutatható ki kóros eltérés, akkor logopédiai foglalkozások jelenthetik a megoldást.

A probléma kezelhető

Sok családban legendák születtek olyan felmenőkről, akik már az első születésnapjukon verseket szavaltak. Az sem ritka, hogy a szülőket a rokonok, ismerősök részéről érkező nyílt összehasonlítgatások, kéretlen tanácsok késztetik magyarázkodásra. Az ilyesfajta, akár mindennapos történetek még inkább elmélyítik a szülők kétségbeesését gyermekük helyzetét illetően.

Minden gyermeknek más a fejlődési ritmusa, egyéni adottsága, ezeket figyelembe véve, általában a 2- 2 és fél éves kort tekintjük vízválasztónak a beszéd fejlődése szempontjából – magyarázza Mosányi Emőke. A nemzetközi szakirodalom alapján a gyermekek 2 éves korukra átlagosan 50 szavas szókinccsel rendelkeznek. Ha ez 2 és fél éves korra sem alakult még ki, akkor javasolni szoktuk a szülőknek a jelentkezést a logopédiai ellátórendszerbe. Úgy tapasztaljuk, hogy a szakember vezetésével végzett rendszeres foglalkozások a gyerekeken kívül a szülőnek is hasznos. A második, harmadik alkalommal már jól láthatóan csökken a feszültség és idővel az eredmények is megnyugtatják az aggódó szülőket arról, hogy a probléma kezelhető.

Nem az okot, a megoldást keressük

A foglalkozások célja valóban az, hogy elősegítsük a gyermeknél a beszéd fejlődését. Mindezt nem sürgetően, nem az okot keresve tesszük. A csoportos alkalmak mindig a szülőkkel közösen zajlanak, a gyermek életkorának megfelelő tevékenységekkel.

Hétköznapi szituációkban: énekelve, mondókázva, gyurmázva segítjük, hogy elsőként ezekbe a tevékenységekbe ágyazva történjen a hangadás.

A foglalkozások másik típusa a mozgásterápia, ahol az egész testtel történő kommunikációból a klasszikus beszélgetéshez igyekszünk egyre közelebb kerülni.

A legfontosabb pedig mindemellett, hogy a szülők nyugodtan kezeljék a helyzetet, ne sürgessék a gyermek fejlődését, probléma esetén pedig forduljanak szakemberhez, kérjenek segítséget.

www.fulorrgegekozpont.hu