Hagyjunk elég szabadidőt a gyereknek!

Fotó: gettyimages.com

Miközben mindent a legjobban igyekszünk megtervezni gyermekünk tanulmányaival és készségeinek fejlesztésével kapcsolatban, gyakran észre sem vesszük, hogy túl sok iskolán kívüli tevékenységet szervezünk számára. Pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy neki is szüksége van elegendő szabadidőre, pihenésre. De vajon hogyan oldjuk meg, hogy egyik se menjen a másik rovására?

Vinni a gyereket különórákra, sportklubba, szakkörbe… Sok család számára az eljutás délutánonként csemetéjük iskolán kívüli tevékenységeinek színhelyére hasonlatos a maratoni futáshoz. Ugyanakkor, a szülők elégedettek, ha látják, mennyire elfoglalt a gyermekük ilyen fajta különmunkákkal vagy testedzéssel. Ennek fő oka, hogy megrémülünk az eltunyult serdülő jövőképétől, aki a tv vagy a számítógép előtt ül, kólával és csokoládéval a kezében, ahelyett, hogy még többet tanulna, edzene.

Pedig a specialisták szerint a gyerekeknek biztosítani kell a lehetőséget a hétköznapokban is, hogy megtapasztalják, milyen is egy kevéske „unatkozás”, azaz, amikor semmiféle kötelezettségük nincs. Fontos tehát számukra, hogy időnként szabadon rendelkezzenek szabadidejükkel.

Legyen lehetőség szabadidejük megtervezésére

Meg kell azért érteni a szülők aggodalmát is, akik szeretnék, hogy gyermekük ne lustuljon el, szorgalmas és jól képzett legyen. Ha azonban túlterhelik csemetéiket, megakadályozzák abban, hogy azok működtessék képzeletüket, és maguk találják ki, mivel töltik az iskolán, az otthoni tanuláson kívül fennmaradó idejüket – mondják a szakemberek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy fiatal, akinek az idejét folyamatosan „beprogramozzák”, jobban kitett a szorongásnak, a megfelelés kényszerének, különösen, ha egyedül marad ezzel a problémájával.

Kisebbeknek-nagyobbaknak is fontos a helyes egyensúly

De akkor hogyan találjuk meg a helyes egyensúlyt? Természetesen a dolog korfüggő. A lényeg az, hogy soha ne kössük össze az iskolát, egyéb külön tevékenységet szorosan a szabadidővel, mert akkor gyermekeink napjai túlságosan hosszúra nyúlnak. Egyébként, ha kisiskolás korú gyerekekről van szó, csak kb. kétszer egy óra sport- vagy kreatív tevékenység javasolt hetente. Azután ezt az időt lassanként növelhetjük.

Mi történik, ha gyermekünk hallani sem akar róla? Ez esetben semmiképp se erőltessük, mert elcsüggedhet idejének „lefoglalása” miatt. Hiszen egyes gyerekek már kicsi kortól szeretik pajtásaikkal tölteni a szabadidejüket, míg mások otthon, nyugodt családi körben érzik jól magukat. A gyermekek igényei, alkatuk szerint, természetesen eltérőek. De abban bizonyosak lehetünk, hogy a helyes egyensúly megtalálása minden életkorban fontos, hiszen már az iskolás kor kezdetétől fogva a túlzsúfolt napirend semmiképp sem válik a gyermek javára.

Milyen sportot válasszanak?

Ha a gyermekünknek kell meghoznia a végső döntést arról, mit szeretne sportolni, előzetesen segítsünk neki a választásban. Lehet, hogy egyes sportágakra alkalmasabb, fogékonyabb, mint másokra, és van, ami kevésbé felel meg a temperamentumának. De lássuk, ez utóbbi szerint mi javasolható a gyereknek?

  • Ha befelé forduló alkat:

fölösleges valamilyen csapatsporttal foglalkozó klubba beíratni, mondván, hogy „szocializálódjon”. Többet ér, ha az egyik olyan küzdősport felé irányítjuk, mint pld. a dzsúdó, ami több önbizalmat adhat neki.

  • Ha hiperaktív:

a szabadban űzött sport való neki, melynek során kitombolhatja magát. Ilyen lehet a futball a friss levegőn, a futás, a biciklizés…

  • Ha szorongó típus:

az úszás és a jóga pihenteti, a lovaglás megnyugtatja – mindhárom ajánlott.

  • Ha verekedős:

keleti harci sportok javasolhatók neki, és amikor már nagyobbacska, akár a boksz. Ezek jó irányba terelik és fékezik agresszivitását, továbbá megtanítják arra, hogy tisztelje ellenfelét.

Galenus