A baba érkezése nagy változásokat hoz a családok életébe, az új élethelyzet többek között az anyuka munkahelyére is kihatással van. Ismerje meg, milyen kedvezmények járnak a kisgyermekes szülőknek, és tudja meg, hogyan védik a munkajogi szabályok a gyermeket vállaló nőket.
Az anyákat külön munkajogi rendelkezések védik, mert a népesség növekedését azzal lehet elősegíteni, ha a jogalkotó támogatja a családokat, és biztosítja, hogy a gyermekvállalás miatt ne érhesse hátrányos megkülönböztetés a nőket.
A jogalkotó az alábbi eszközökkel támogatja a gyermeket vállaló anyákat:
• egyenlő bánásmód követelménye,
• felmondási védelem,
• áthelyezés másik munkakörbe,
• rendkívüli munka, éjszakai munka tilalma,
• mentesülés a munkavégzés alól az orvosi vizsgálatok idejére,
• szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság,
• szoptatási idő,
• munkaidő-kedvezmény apáknak,
• továbbfoglalkoztatás gyes után,
• kérhető a részmunkaidő,
• kötelező munkabér-korrekció,
• pótszabadság a gyermekek után.
Egyenlő bánásmód követelménye
Az egyenlő bánásmód követelménye azt jelenti, hogy nem lehet a személyek között azok valamely tulajdonságánál fogva (például azért mert nő, vagy várandós, vagy gyermekei vannak) indokolatlanul hátrányos megkülönböztetést tenni. Tartózkodni kell minden olyan cselekménytől, ami ezt eredményezné, és biztosítani kell az esélyegyenlőséget.
Az egyenlő bánásmód követelménye nemcsak a munkaviszonyban érvényesül, hanem a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban is (tehát azok vonatkozásával is, akik megbízási szerződés alapján dolgoznak, vagy vállalkozók.)
A munkáltató nem tehet különbséget a jelöltek között nemük, vagy családi állapotuk alapján:
– a munkához jutás során (felvételi eljárás, alkalmazási feltételek),
– a jogviszony létesítése és megszüntetése során,
– a munkabér megállapítása tekintetében,
– a kártérítési vagy fegyelmi felelősség gyakorlása során.
• Már az állásinterjú során, illetve az elbíráláskor sem eshet a női munkavállaló hátrányára, hogy nő, és várhatóan majd szülni fog, vagy már vannak is gyerekei.
• A munkáltató nem kérhet igazolást arról, hogy a munkavállaló terhes-e vagy sem.
• A munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót, hogy terhesség megállapítására irányuló vizsgálatnak vesse alá magát, vagy nyilatkozatot tegyen e kérdésben (pl. munkaköri alkalmassági vizsgálat során).
• Ezeket a szabályokat a munkáltatónak természetesen nemcsak a kiválasztás során, hanem később is be kell tartania.
• Önmagában az a tény, hogy a munkavállaló kismama, nem szolgálhat alapul a munkaviszonyának megszüntetéséhez.
Felmondási védelem
A nőket a terhességük alatt, a szülési szabadság idején, valamint a gyermek otthoni gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, a gyermek hároméves koráig felmondási védelem illeti meg. Felmondási védelem alatt áll a munkavállaló az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés (inszemináció vagy lombikprogram) első hat hónapja alatt is.
Ez azt jelenti, hogy a felsorolt időszakokban a munkáltató a határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalóval nem közölhet felmondást. A következő kitételekkel azonban tisztában kell lenni.
• A várandósságra és a lombikbébi-programban való részvételre a dolgozó csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta.
• A határozott időre kötött munkaszerződés a szerződésben meghatározott időpontban mindenképpen lejár, erre az esetre tehát nem vonatkozik a védelem, mint ahogyan arra sem, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnik.
• A munkavállaló csak a rendes felmondástól van védve.
• 2012. július 1. óta azokat a kismamákat, akik a fizetés nélküli szabadságot még a gyermek hároméves kora előtt megszakítva újra munkába állnak, elbocsáthatja a munkáltató, ha a munkáltató működésével összefüggő okból (pl. átszervezés) indokolt a felmondás, és a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz hasonló másik, betöltetlen munkakör, vagy van ilyen, de azt a munkavállaló visszautasítja.
Áthelyezés más munkakörbe
Amennyiben orvosi vélemény igazolja, hogy az a munkakör, amelyben a várandós vagy egyévesnél fiatalabb gyermeket nevelő nő dolgozik, egészségügyi szempontból nem megfelelő az állapotának (pl. ha vegyszerek között kell dolgoznia, vagy megterhelő fizikai munkát végez), akkor a kismamát – ha ehhez maga is hozzájárul – ideiglenesen át kell helyezni más munkakörbe, vagy módosítani kell a meglévő munkakörében a munkafeltételeket. Munkabére eközben nem csökkenhet. Ha a munkáltató nem tud a kismama egészségi állapotának megfelelő munkakört biztosítani, akkor a munkavégzés alól fel kell menteni, és az állásidőre járó munkabérét kell folyósítani.
Rendkívüli munka, éjszakai munka tilalma
A várandós, az egy év alatti gyermeket nevelő, valamint a három év alatti gyermeket egyedül nevelő munkavállalók számára további kedvezmény, hogy:
• éjszakai munkát, rendkívüli munkát, ügyeletet, készenlétet az ilyen munkavállalók számára nem lehet elrendelni,
• egyenlőtlen munkaidő beosztás az ő esetükben csak akkor alkalmazható, ha hozzájárulnak,
• heti pihenőnapjaik egyenlőtlenül nem oszthatók be.
A várandósokat, a háromévesnél fiatalabb gyermekek anyukáit, valamint azokat a szülőket, akik 16 évesnél fiatalabb gyermeküket egyedül nevelik, nem kötelezheti a munkáltató arra, hogy az eredeti munkaszerződéstől eltérő helyen, más helységben dolgozzanak.
Orvosi vizsgálatok
A kismama a terhességi orvosi vizsgálatok időtartama alatt mentesül munkavégzési kötelezettsége alól.
Szülési szabadság
A szülő vagy örökbefogadó nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. (Ha a gyermek koraszülött, és kórházban gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét – a szülést követő egy év elteltéig – a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.)
Fizetés nélküli szabadság
Az anyukát fizetés nélküli szabadság illeti meg:
– a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek otthoni gondozása céljából,
– a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza,
– a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
Szoptatási idő
Az anyának a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. (Ikrek esetében duplán.)
Apukák munkaidő-kedvezménye
Az apának a gyermek megszületése esetén, legkésőbb a baba 2 hónapos koráig 5 nap pótszabadság jár, ikerbabák esetében 7 munkanap. Ezt az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Továbbfoglalkoztatás
A kismama bármikor dönthet úgy, hogy fizetés nélküli szabadságát megszakítja, és a gyermek hároméves kora előtt visszatér a munkahelyére, de ezt a szándékát 30 nappal korábban írásban jeleznie kell a munkáltató felé. A fizetés nélküli szabadság a kismama által megjelölt időpontban megszűnik, vagyis a munkáltatónak biztosítania kell az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását.
Kötelező részmunkaidő
A közszférában már évek óta érvényesülő gyakorlattal összhangban az új Munka törvénykönyve is bevezette, hogy a gyesről visszatérő munkavállaló kérelmére a munkáltató köteles a munkaszerződést – a munkavállaló gyermekének hároméves koráig – részmunkaidősre módosítani.
Munkabér-korrekció
A fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves béremelésnek megfelelően módosítani kell a munkába visszatérő anya munkabérét. (Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves béremelés mértéke lesz az irányadó.)
Pótszabadság
A munkavállalót 16 évesnél fiatalabb gyermeke után évente 2 nap pótszabadság illeti meg, ha két gyermeke van a pótszabadság mértéke 4, kettőnél több gyermek esetén összesen 7 nap. A pótszabadság egyidejűleg mindkét szülőt megilleti.
Dr. Frei Anita
ügyvéd
