A fejlődési rendellenességek megelőzése

Fotó: gettyimages.com

Mi a magzatvédő vitaminok szerepe ebben? 

A fejlődési rendellenességeket a korábbi sokgyermekes családokban a természet ritka baleseteinek tekintették. A fertőző betegségek, táplálkozási hiányártalmak és más gyakori kórokok korlátozásának köszönhetően jelentősen javult a csecsemőhalálozás: az elmúlt 100 évben 25%-os értékük 1%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a családonkénti korábbi átlagos 11 gyermekszám kettő alá zuhant. Így az újszülöttek mintegy 3%-ában előforduló súlyosabb fejlődési rendellenességek jelentősége felértékelődött. Hiszen gyakorta olyan „defekt”-állapotot jelentenek, amelyekben a teljes gyógyulás nem érhető el.

A fejlődési rendellenességek orvosi ellátásában optimális megoldásnak valóban csak a megelőzés tekinthető.  

Eddig a prevencióra igen korlátozottak voltak a lehetőségek, hiszen a rubeolaoltás mellett alig említhető más siker. Most azonban a magzatvédő vitaminoknak köszönhetően döntő áttörés tanúi és résztvevői lehetünk a fejlődési rendellenességek megelőzésében.

A vitaminok szerepe a fejlődési rendellenességeknél

A fejlődési rendellenességek előfordulása kifejezett szociális függést mutat: gyakoribbak a szegények, mint a gazdagok gyermekeiben. Emiatt elsősorban a táplálkozási hatásokra gyanakodtak, amit azután a vizsgálatok alá is támasztottak. A rendellenes újszülötteket világra hozó várandósok vérében a magzat fejlődésében kulcsszerepet játszó vitaminok szintjét alacsonyabbnak találták. Mindezek alapján fogalmazódott meg az a hipotézis, miszerint a fejlődési rendellenességek kóreredetében a táplálkozás vitaminhiányának szerepe lehet.

A vitaminok előállítására szervezetünk nem képes, éppen ezért csak a táplálkozás révén juthatunk hozzá. 

  • A C-, B1- és D-vitamin hiánya olyan betegségeket okoz, mint a skorbut, beri-beri vagy a rachitis („angolkór”).
  • Az elmúlt évtizedekben azonban B11-vitamin-hiány okozta fejlődési rendellenességek, illetve ezek megelőzhetősége került reflektorfénybe.  Elsősorban az ún. idegcső-záródási rendellenességek (ilyen a nyitott gerinc, orvosi nevén spina bifida) és a szívrendellenességek.

Az értékes B-11-vitamin

Érdemes röviden a B11-vitaminnal kapcsolatos megnevezésekre kitérni. Ennek a vitaminnak két formája ismert: a természetes folát, ami elsősorban zöld levelű növényekben található megmagyarázva nevét (a latin folium szó zöld levelet jelent) és a szintetikusan előállított folsav. Az orvosok sem igen ismerik e vitaminnak ezt a két formáját, illetve gyakorta összekeverik ezeket. E vitamin két formájának pedig eltérő a felszívódása a gyomor-bél traktusból, ezért a hatásuk is különbözik.

Ezt a vitamint 1931-ben az angol Lucy Wills azonosította és ő a B12-vitamin ikerpárjának tartotta a folátot, ezért B11-vitaminnak nevezte el. Akkor javaslatát nem fogadták el a tudományos fórumok férfi vezetői, most azonban az ő „rehabilitálását” is jelentené a B11-vitamin név használata.

Prof. dr. Czeizel Endre
genetikus