A probiotikumokról: Melyik az igazi?

A probiotikus színtenyészetekkel előállított tejtermékek a múlt század utolsó évtizedeiben rendkívül elterjedtek. Legismertebbek közülük a savanyú tejkészítmények és -italok, de a következő években a probiotikus sajtok nagymérvű elterjedése is várható.


Joghurtok és étrend-kiegészítők mint probiotikumforrások
Gyomor- és bélrendszerünkben többfajta mikroorganizmus található. A gyomorban viszonylag kevés, majd a bélcsatornában lefelé haladva egyre nagyobb mennyiségben fordulnak elô a baktériumok, a vastagbélben kb. 400–500 fajta baktérium él.
Egyes számítások szerint a baktériumok száma egy gramm béltartalomban eléri az egybilliót, a mikróbák össztömege felnútteknél nagyjából egy–másfél kg.

Azokat a humán, vékony- és vastagbélben élô jótékony hatású, ún. bélbarát tejsavbaktériumokat, amelyek nélkül az emberi élet nem képzelhetô el, probiotikumoknak nevezzük, a velük készített élelmiszeripari termékek pedig probiotikusak. A probiotikumok szinte kivétel nélkül tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok.

A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek nagyobb részben a Lactobacillus (Lb.), kisebb részben a Streptococcus (Sc.) nemzetséghez tartoznak. Mai ismereteink szerint minden tejsavbaktérium olyan metabolitokat termel, amelyek elônyösek az ember egészségére, de nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus (1). Egyértelmûen hasznos tulajdonságú bélbaktériumok közé tartoznak a Bifidobacteriumok (B.) is.

A probiotikus színtenyészetekkel előállított tejtermékek a múlt század utolsó évtizedeiben rendkívül elterjedtek. Legismertebbek közülük a savanyú tejkészítmények és -italok, de a következő években a probiotikus sajtok nagymérvű elterjedése is várható.

Az egészséges vastagbélben a probiotikumok aránya 40–45%, ez az arány a hazai lakosságban mindössze 12%. Ez a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet és a Pécsi Tudományegyetem által közösen végzett klinikai vizsgálatok adata. A probiotikumok nagy számban pusztulnak antibiotikumkúra során, a helytelen életmód és táplálkozás következtében, környezeti ártalmak hatására stb., ezért indokolt, hogy a probiotikumokról szót ejtsünk.

A probiotikumok felvehetők
– probiotikus élelmiszerekkel (elsősorban tejtermékekkel, gyümölcslevekkel, jégkrémekkel),
– probiotikus étrend-kiegészítőkkel, valamint
– probiotikus gyógyszerrel.

Amíg azzal mára egyre többen tisztában vannak, hogy fontosak a probiotikumok, amelyeket többféle forrásból tudunk pótolni, azt kevesen tudják, hogy a különbözô probiotikus termékek között nagy különbség van.


Mit jelent a minôség a probiotikumoknál?

A probiotikus törzseknek meg kell felelniük a FAO/WHO követelményeinek (megnevezés, azonosítás,  biztonságosság). Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerhatósága (FDA) a probiotikumokat „Általában biztonságosnak elismert” (Generally Recognized As Safe, GRAS) minôsítésû organizmusok közé sorolja.
Minél nagyobb hányaduk legyen stabil a hosszú szavatossági idôn belül. A probiotikumok élô táplálékalkotók, ezért fontos, hogy minél hosszabb ideig maradjanak életben.

  • Jól kell tolerálniuk a gyomorsavat, az epesavas sókat.
    Kiváló adhéziós képességgel kell rendelkezzenek, legyenek képesek megtapadni a bélfalon és erôsítsék a mucosagátat.
  • Kiváló antibakteriális hatásúak legyenek, számos közülük Candida-ellenes hatással bír.
  • A minőséget hosszú ideig kell megőrizniük (bontatlanul minôségromlás nélkül, használat alatt pedig biztosított legyen az állandó csíraszám).
  • A minőséget és a biztonságot fokozzák a klinikai vizsgálatok, hisz így minél jobban ismertek a tulajdonságok, tehát jól dokumentált a hatóanyag.
  • A probiotikumok önmagukban nem alkalmasak gyógyhatás kiváltására. Ahhoz, hogy (ideiglenes) kolonizációra képesek legyenek, hosszú ideig, rendszeresen kell fogyasztani ôket. A fentiekbôl kitûnik, hogy többféle és szigorú elôírásnak kell megfelelniük a probiotikus törzseknek. Átütő sikert csak az elvárásoknak legjobban megfelelô probiotikus termékek eredményeznek.
Fotó: 123rf.com

Probiotikumok a tejtermékekben
A probiotikus élelmiszerek piaca a legnagyobb arányban tejtermékekbôl áll. Korszerűségük legfontosabb kritériuma az élô probiotikus csíraszámuk, amelynek legalább 108/g értékûnek kell lennie (ISAPP, 2003), A jelenlegi kutatási eredmények alapján úgy tûnik, az adagolásnak nincs felsô határa. A probiotikumok elônyben részesített hordozói a savanyú tej- és tejszínkészítmények, a túrókészítmények, az érlelt sajtok, a vaj- és sajtkrémek.

A piac fogékony azokra az élelmiszerekre, amelyeket egészséges étkekként hirdetnek, s finom az ízük. Az élelmiszerek címkéjén a probiotikus tényt feltüntetik, azonban a törzsekre vonatkozó információt már csak kismértékben találjuk meg a termékeken. Például a sovány és félzsíros joghurtok közül a hazánkban gyakrabban kapható félszáz terméket áttekintve a címkékrôl kiderül, hogy 16 termék probiotikus, de csak hét terméken szerepel a probiotikus törzs megnevezve, a csíraszámról pedig egyik sem ad tájékoztatást. Pedig a termék valódi értéke csak megfelelô csíraszám felett érvényesül.

Probiotikumot tartalmazó étrend-kiegészítők
Az utóbbi időben a probiotikus étrend-kiegészítők óriási léptékű terjedésének vagyunk a tanúi. Megjelenési formájuk jellemzően kapszula, amelybe liofilezett baktériumkoncentrátumot töltenek, kisebb arányban pedig tabletta, rágótabletta és por. Az étrend-kiegészítőkön a gyártó vagy forgalmazó gondot fordít arra, hogy a rendeletnek megfelelően feltüntetesse a csomagoláson a hatóanyagot (probiotikus törzseket), a hatóanyag-tartalom viszont a címkén nem minden esetben olvasható.

Nehezíti a tudatos használatot annak az információnak a hiánya is, hogy mennyiben tér el a tényleges csíraszám a címkén szereplő adattól, valamint mennyiben változik a csíraszám a használat alatt (felbontás után).

A probiotikus termékek nagymértékben hozzájárulhatnak a hazai lakosság egészségi állapotának javításához. A probiotikumok európai piacának növekedésébôl úgy tűnik, hogy évi húsz százalékra prognosztizálják annak további emelkedését.

Dr. Lelovics Zsuzsanna
dietetikus