HPV-fertőzés és a családtervezés

Bár a HPV jelenléte önmagában nem befolyásolja a terhesség folyamatát, azonban a vírus által okozott rákmegelőző állapotok műtéti kezelése növelheti a vetélés és a koraszülés kockázatát, természetes úton történő szülésnél pedig a baba is megfertőződhet.

Évente több tízmillió ember fertőződik meg humán papillómavírussal (HPV) világszerte, amely akár évekig lappanghat tünetmentesen a szervezetben. A vírus a gyermekvállalásnál is problémát jelenthet: a statisztikák szerint csaknem minden második baba az édesanya 30. születésnapja után születik, ami egybeesik a HPV okozta méhnyakirák-megelőző állapotok kialakulásának legvalószínűbb idejével. Az előrehaladott rákmegelőző állapot a méhnyak részleges kimetszésével kezelhető, a beavatkozás következtében azonban a méhnyak megrövidülhet vagy összeszűkülhet.
„A HPV-okozta rákmegelőző állapot műtéti kezelése negatívan hat a nyáktermelésre, a beavatkozás következtében pedig méhnyaki elégtelenség is kialakulhat, ami később növeli a vetélés és a koraszülés kockázatát” – hívta fel a figyelmet dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke.

A fotók illusztrációk: pixabay.com

A szülés folyamatát a HPV önmagában nem veszélyezteti (a magzat természetes úton is világra jöhet), ugyanakkor a szülőcsatornán áthaladó baba légutai megfertőződhetnek. A légutakban és az emésztőcsatornában szemölcsös elváltozások alakulhatnak ki.
A HPV elleni védekezést érdemes már a párkapcsolat elején vagy a babatervezés időszakában megkezdeni. A prevenció egyik alappillére a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat, az időben felfedezett méhnyaki elváltozás ugyanis jól kezelhető. A szűrővizsgálatot érdemes kiegészíteni a HPV elleni védőoltás beadásával is, hiszen a vírus évekig lappanghat tünetmentesen a szervezetben. A vakcinák segítenek megelőzni a tartósan fennálló fertőzést, ezáltal csökkentik a későbbi rákos és nem rákos megbetegedések kialakulását.
Forrás: MSD Pharma