Felnőtt ételek babásítása

Egyéves kor körül a korszerűen táplálkozó felnőttek ételeinek nagy részét kis módosítással a picik is ehetik. A „babásítás” alatt azokat az egyszerű eljárásokat értem, amelyekkel a felnőtteknek készülő ételek könyebbé, emészthetőbbé, úgymond diétássá tehetők, hogy az egyéves picik is káros következmények nélkül fogyaszthassák.

A fotók illusztrációk: pixabay.com

Babásításnak nevezve tulajdonképpen azt az egészséges táplálkozási elveknek megfelelő, korszerű főzési technikát ajánlom, amely kicsiknek-nagyoknak a helyes étkezési és táplálkozási kultúrát képviseli.
Ott, ahol a fiatalok külön élnek, esetleg a kismama még gyakorlatlan a főzésben, valószínű, hogy már csak a baba érdekében is, az ételkészítés korszerű, egészséges módszereit sajátítja el, s a felnövő gyerek is ezt a főzési, étkezi szokást örökli majd.
Problémásabb az a többgenerációs nagycsalád, ahol a nagy- vagy a dédszülők főznek, ahol a zsíros, nehéz ételek jelentik az evés örömét, a kövérség (húsosságnak nevezve) az egészség mércéje, ahol a „te is mindent ettél 3 hónapos korodtól” szemlélet uralkodik.

Azt mindenki elfogadja, hogy az elmúlt 20-50 évben romlott a levegő, a víz, a talaj szennyezettsége, hogy változtak a növénytermesztési és állattartási módszerek, hogy az ipari termelés célja nem az élelmiszerek tápértékének megtartása, hanem a minél olcsóbb előállítás és a minél jobb eladhatóság. A tudomány is sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, az élelmiszerek összetételére, hasznára és ártalmaira vonatkozó ismereteink bővültek.
Mégis nehéz beláttatni, hogy a család bizonyos öröklődő betegségei (tejérzékenység, cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás, köszvény stb.), és ezeknek már gyerekkorban való megjelenése a helytelen táplálkozási szokások következménye.
Egy kisbaba érkezése sok változást hoz a családba. Érte sok mindent megtesznek a felnőttek, kényelemről, szabadidőről, élvezetekről mondanak le. Érdekes, hogy az étkezési szokások és az ezekhez fűződő hiedelmek megváltoztatása – még akkor is, ha a családtagok belátják annak célszerűségét, hasznát, egészségmegőrző fontosságát – a legnagyobb ellenállásba ütközik.
Forrás: Galenus