Mit tegyünk, ha gyermekünk sokszor „kibírhatatlan”?

Gyakran nehezünkre esik szembenézni olyan helyzetekkel, amelyekre nem voltunk felkészülve, és a gyerek viselkedését tűrhetetlennek tartjuk. Ilyen lehet egy dühkitörés, szeszély, komolyabb engedetlenség, fegyelmezetlenség, elmérgesedő vita, hirtelen civakodás testvérek között stb.

A fotó illusztráció: pixabay.com

Ilyenkor, ha nem igazán tudjuk, hogyan reagáljunk, fogadjunk meg néhány jó tanácsot:
• Ha egyre emelkedik a hangerő, kiabálássá fajul egy vita a gyerekkel, durvul a hangnem, fordítsunk a helyzeten azzal, hogy egy adott pillanatban véget vetünk a hajcihőnek.
• Térjen vissza a nyugodt hangnem, és kerüljük a gyerek további korholását, csak a hibái emlegetését.
• Különösen fontos – akármit is követett el –, hogy megalázó módon ne szidalmazzuk, így pl.: „kibírhatatlan vagy, mindig is az voltál” vagy „fáradt vagyok tizedszer elmondani, amit kérek tőled, úgysem teszed meg”. E negatív hangvétel helyett legyünk inkább pozitívak.
• Ha normálisan reagál a gyerek, akár még magunkat is hibáztathatjuk. Fejtsük ki például, hogy nem vagyunk elégedettek azzal, amit tett, de lehetséges, hogy nekünk őt előre figyelmeztetnünk kellett volna.
• Az állandósuló, számunkra már-már kibírhatatlan magatartásának orvoslására pedig térjünk vissza később, szintén pozitív légkörben.