Mit kell tudni a kanyaróról?

A fotók illusztrációk: pixabay.com

Bár a védőoltásoknak hála, manapság hazánkban már alig fordul elő, a kanyaró (latinul morbilli) veszélyes betegség, amely a fejlődő világban gyermekek tízezreinek haláláért felelős.

A kanyaró rendkívül fertőző: a nem oltottak között járványszerűen terjed, és egy fertőzött egész iskolai osztályokat betegíthet meg, mint ahogyan egy alkalommal egy Salzburg környéki járvány esetén is történt. Általában szövődmény nélkül gyógyul, de minden ezredik esetben halálhoz vezethet. A halálozás különösen a harmadik világban magas, ahol elsősorban az alultápláltság miatt elérheti a 10%-ot. Ennél is magasabb, 30% körüli az AIDS-es betegekben. A kanyarós megbetegedés rendszerint az első négy életévben lép fel, de a nem oltottak bármelyik életkorban megbetegedhetnek. Aki egyszer átesett a fertőzésen, egész életére immunissá válik ellene.
MMR-oltás
Mint említettük, a kanyarót meg lehet előzni védőoltással. Erre világszerte az MMR-vakcinát használják, amely három gyengített élő vírust tartalmaz, és a kanyaró mellett a mumpsz és a rubeola ellen is védettséget ad. Az oltás igen jó hatásfokkal biztosít védelmet. Sajnos ennek ellenére az utóbbi években számos fejlett országban, Nyugat-Európában, Izraelben és az USA-ban is kanyarójárványok törtek ki, legutóbb éppen a szomszédos Ausztriában. A járványok oka az, hogy számos szülő – a szövődményektől való félelmében, vagy más okból – nem oltatja be a gyermekét. A sajtóban megjelent téves és tudományosan sohasem bizonyított információ, hogy az MMR-oltás autizmust okoz, az egyik tényezője ennek az oltásellenességnek.
A valóság az, hogy a védőoltás elmaradása, a kanyaró okozta szövődmények – köztük az egyik legfélelmetesebb késői szövődmény, az ún. szubakut szklerotizáló panencephalitis, vagyis az agyvelőgyulladásnak egy krónikus formája, amely néhány év alatt mindig halálhoz vezet – a védőoltás ritka szövődményeinél sokkal veszélyesebb a gyermek számára.

Mi a kanyaró oka?
A kanyarót vírus okozza. A kórokozó az orrba és a garatba kerülve ott megtapad, és köhögés, tüsszentés alkalmával a szabadba kerül, ahol még kb. két órán keresztül életben marad. A szervezetben a vírus szaporodásnak indul, bekerül a légutakba, a tüdőbe és a bőrbe is. Az inkubációs idő – vagyis az az idő, amely alatt a vírus már a szervezetben szaporodik, de tüneteket még nem okoz – 6-21 nap, de általában a 10. nap körül megjelennek az első tünetek. A betegség továbbadásának veszélye a kiütés megjelenése előtt 2-4 nappal és a megjelenés utáni első 5 napon a legnagyobb.
A kanyarót bárki megkaphatja, aki még nem esett át rajta, vagy nem részesült védőoltásban. Ismételt megbetegedés nagyon ritka, mert a szervezet a vírus ellen immunissá válik. A betegség rendkívül fertőző, a közös háztartásban élők 90%-a megfertőződik.
Hogyan lehet a kanyarót diagnosztizálni?
A háziorvos vagy a gyermekorvos, aki már látott kanyarós beteget, vagy tanult róla, a jellegzetes tünetek alapján könnyen felállíthatja a diagnózist. A fertőzés magas lázzal kezdődik, ehhez nátha és kötőhártya-gyulladás társul. A szájüreg belső oldalán levő cseresznyepiros folt, az ún. Koplik-folt jellemző korai tünet, de ezt ritkán észlelik. A bőrkiütés is jellegzetes, foltos, kissé kiemelkedő, barnásvörös elváltozás, amely a fejen kezdődik, és gyorsan elterjed az egész testen.
Kezelés
A kanyaró általában nem igényel kezelést, nincs is rá specifikus gyógyszer. Ágynyugalom, lázcsillapítás, a szükséges folyadék bevitele általában elegendő. Ha nem lépnek fel szövődmények, a betegség 7-10 nap alatt magától meggyógyul. A köhögéscsillapítók nem használnak, a nagymamák módszerei: langyos folyadék, néhány kanál méz, párologtatás a gyermek szobájában többet segít. Antibiotikum használatára csak szövődmények fellépte esetén van szükség, ilyenkor sokszor kórházi felvételre is sor kerül.
Szövődmények
Ezek többnyire akkor lépnek fel, ha a beteg immunrendszere valamilyen ok miatt meggyengült. A leggyakoribb szövődmények a hasmenés, a hányás, a kötőhártya fekélyesedése vagy a gégegyulladás (laryngitis). Viszonylag gyakran lép fel középfülgyulladás is. A súlyosabb szövődmények sokkal ritkábbak. Ilyenek a tüdőgyulladás, a májgyulladás, a hörghurut és a krupp, a vérlemezkék számának csökkenése, és a legsúlyosabb az agyvelőgyulladás, amely halálhoz vezethet. Álmosság, szédülés, hányás, fejfájás lehetnek erre utaló jelek. A kanyaró még évekkel a megbetegedés után is okozhat szövődményt, ez, mint említettük, a szubakut szklerotizáló panencephalitis (SSPE), amely minden esetben halálos. Szerencsére nagyon ritka.
Kanyaró és terhesség
Ha a kanyarós megbetegedés a terhesség alatt következik be, a magzat is megbetegszik, és a születendő gyermekben súlyos tüneteket okoz, vagy spontán abortuszhoz, koraszüléshez vezethet. Sajnos az MMR-oltás, mivel élő kórokozókat tartalmaz, terhesség alatt nem alkalmazható.
Dr. Kardos Gabriella