Fejlesztik az interaktív (plüss)játékok a gyereket?

Csillognak, villognak, színesek és mozognak. Meg is szólalnak, sok esetben több nyelven is. Az interaktív robotkutya, a beszélő plüssmedve vagy az állathangos babazongora ámulatba ejtik a gyerekeket, és nem kis kiadásokba hajszolják a szülőket.
Felmerül a kérdés, hogy mennyiben fejlesztik ezek a modern játékeszközök a kisgyermekek nyelvi eszköztárát? Felveszik-e ezek a csodakütyük a versenyt az építőkockákkal vagy a könyvekkel?

Kiderült, hogy ha hagyományos játékokat vagy könyveket adunk a gyermek kezébe, és azzal játszunk velük együtt, akkor többet teszünk a nyelvi fejlődésükért, mintha egy helyettünk beszélő interaktív plüssel ajándékoztuk volna meg.

Interaktív játék vs hagyományos játék

Egy nemzetközi gyermekgyógyászati folyóiratban (JAMA Pediatrics) megjelent közlemény annak a vizsgálatnak az eredményeit taglalja, ami a modern, interaktív játékokkal, a hagyományos játékokkal, illetve a könyvekkel töltött idő hasznosságát hasonlította össze abból a szempontból, hogy melyik esetben gazdagodik jobban a kisgyermekek szókészlete, nyelvismerete, illetve melyik fejleszti leginkább a kommunikációs készségüket.

Az Észak-Arizonai Egyetemen végzett vizsgálatba 26 kisgyermek-szülő párt vontak be. A 10 és 16 hónapos közti kisgyermekek a saját szülőjükkel játszottak a saját otthonukban és az a közben elhangzottakat hangfelvételen rögzítették. A vizsgálat során három típusú játékeszköz valamelyikét használták a szülő-kisgyermek párosok:

  1. Interaktív játékok: baba-laptop, beszélő farm és baba-mobiltelefon
  2. Hagyományos játékok: fa-puzzle, formaillesztő játék és képes, gumiból készült építőkockák
  3. Könyvek: öt könyv,- háziállatokat, különböző színeket és formákat bemutató ábrákkal

A vizsgálat rámutatott arra, hogy az elemes, „intelligens” játékokkal játszó kisgyermek-szülő párok között kevesebb beszélgetés történik, jóval kevesebb szó hangzik el, mint a hagyományos játékokkal vagy könyvekkel játszó szülő-gyermek párosoknál. Nem csak a szülők, de a gyerekek is kevesebbet beszélnek, gagyognak, ha elemes, interaktív csodákkal játszanak, nem pedig hagyományos játékokkal vagy könyvekkel foglalatoskodnak.

A szülővel való beszélgetés fejleszt a legjobban

Tény, hogy a hangokat, fényeket kibocsájtó, zenélő és mozgó játékok nagyon hatékony eszközei a gyermeki figyelem felkeltésének, és azzal együtt az orientációs reflexük aktiválásának. Úgy tűnik azonban, hogy a reklámokban a gyermek ideális szórakoztató-, oktató- és fejlesztő eszközeként bemutatott villogó, beszélő csodák nem biztos, hogy beteljesítik összes ígéretüket.

Az idézett vizsgálat alapján megerősítést nyert, hogy a gyermek (anya)nyelvi képességeinek a kibontakoztatása céljából a leghasznosabbnak a könyvek nézegetésével töltött idő tűnik. A könyvek közös lapozgatása és tanulmányozása ugyan több kommunikációt és kreativitást igényel a szülő részéről, mintha egy interaktív „játszótárs” mellé ülnének le; ugyanakkor valószínű, hogy a szülővel folytatott beszélgetés hosszú távon meghozza a gyümölcsét, mivel az előnyösnek bizonyul a gyermek fejlődése szempontjából.

Dr. Budai Marianna PhD.
szakgyógyszerész