A Polgári törvénykönyv újdonságai – 1. rész

2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári törvénykönyv, amelynek a családjogi viszonyokat szabályozó joganyag is a része. Az új Családjogi könyv több helyütt a korábbi bírói gyakorlatot emelte törvényi szintre, ezzel együtt sok változást is hozott.

A házastársak, ha vagyonjogi szerződést kívánnak kötni, több típus közül választhatnak. A külön élő szülők akár a gyermekek váltott elhelyezésében is megállapodhatnak. A tartásdíjat már nem százalékos, hanem fix összegben kell meghatározni. Bizonyos feltételek esetén az élettársnak is járhat tartás a szakítást követően. Cikksorozatunkban azokat az újdonságokat emeljük ki, amelyek a legtöbb családot érinthetik.

Házassági vagyonjogi szerződés

Az új Ptk. megőrizte azt a korábbi szabályt, amely szerint a házastársak közös vagyonába tartozik mindaz, amit a házasság alatt együtt vagy külön szereznek. Szintén közös vagyonnak számít a különvagyon haszna, a kezelési és fenntartási költségek, valamint terhek levonása után. Akik nem szeretnének közösködni, házassági vagyonjogi szerződésben rögzíthetik azt a vagyonjogi rendszert, amely az életközösségük alatt működni fog. Kétségtelen, hogy ez nem egy romantikus lépés, azonban adott esetben sok bonyodalomnak veheti elejét. A házassági vagyonjogi szerződéseket az új Családjogi könyv két típusra bontja:

  • az ún. közszerzeményi rendszer esetében a házasság fennállása alatt a házastársak vagyona elkülönül, az életközösség megszűnése után, azonban bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a hozamnak, értéktöbbletnek a megosztását, amelyet közösen szereztek;
  • a vagyon-elkülönítési rendszer esetén a szerződésben a házastársi vagyonközösséget vagy teljesen, vagy a meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárják.

A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez az szükséges, hogy közokiratba foglalják (ez közjegyző előtt történhet), vagy az ügyvéd ellenjegyezze. Harmadik személyekkel szemben pedig akkor hatályos, ha az országos nyilvántartásba bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

Szülői felügyeleti jogok

A szülői felügyeleti jogokra vonatkozó szabályozás változása leginkább a különvált szülőket érinti. Míg korábban a törvény külön élő szülők esetében „gyermekelhelyezésről” beszélt, most „a szülői felügyeleti jog gyakorlása” a helyes terminológia. Vagyis, március 15. előtt a különköltöző szülőknek arról kellett dönteniük, hogy a gyermeket melyiküknél helyezik el. Az elhelyezés azt jelentette, hogy az a szülő gyakorolta a szülői felügyeleti jogokat, akinek a gondozásában és nevelésében maradt a gyermek, a különélő szülő felügyeleti jogai pedig szüneteltek, kivéve 3 kiemelt kérdést (a gyermek iskola- és pályaválasztása, továbbá nevének és tartózkodási helyének megváltoztatása), mely ügyekben még a különélő (másik) szülőknek is közösen kellett döntést hozniuk. Ezzel szemben március 15. óta a különváló párok esetében azt kell meghatározni, hogy melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat. A szülői felügyeleti jogok összességét gyakorolhatja az egyik szülő, vagy pedig maradhat a szülői felügyelet továbbra is közös. A fent említett 3 kiemelt kérdésben továbbra is közösen kell dönteniük az elvált szülőknek, azzal azonban, hogy az új szabályok szerint már csak a tartós külföldre település az, amihez mindkét szülő hozzájárulása kell.

Korábban gyakori problémát jelentett, hogy a különélő szülő csak akkor vihette el a gyermekét rövidebb külföldi üdülésre (például nyaralni), ha a másik szülő ebbe beleegyezett, de ezen az új Polgári törvénykönyv változtatott.

Váltott elhelyezés

Ha a különváló szülők között jó a kapcsolat, továbbra is választhatják azt, hogy a szülői felügyeleti jogokat közösen fogják gyakorolni. (Közös szülői felügyeleti jogot a bíróság nem rendelhet el, ezt csak egyezségben, közösen lehet kikötni.) A korábbi szabályozással ellentétben, közös szülői felügyelet esetén már nem kötelező rendelkezni a kapcsolattartásról, noha a későbbi viták megelőzése érdekében mégis célszerű lehet egy „vészhelyzeti mimimumot” rögzíteni. (Ennek értelmében a kapcsolattartást a szülők minden esetben rugalmasan egyeztetik, amennyiben azonban később bármikor vita támadna, akkor a megállapodásban leírtak lépnek érvénybe.)

Manapság egyre többször döntenek a különváló szülők úgy, hogy a gyermekük felváltva tartózkodjék az egyik, majd a másik szülőnél (pl. egy hét itt, egy hét ott). A közös szülői felügyeleti jog kikötése esetén részletezni kell a szülők által megkötött egyezségben, hogy mi módon fog megvalósulni a szülők közti együttműködés, a váltott elhelyezésre irányuló megállapodást pedig a bíróság csak akkor hagy végzésével jóvá, ha a gyermek kiegyensúlyozott életvitele biztosítottnak látszik.

Dr. Frei Anita
ügyvéd, mediátor
tel: + 36 / 30 98 97 662
www.ugyvedmediator.hu